Fatou Bensouda már a beszélgetés elején rögzíti, hogy a származásának és a mandátumának semmi köze egymáshoz. Ez azért is fontos üzenet, mert Afrikában gyakran éri az a vád a hágai törvényszéket, hogy az csak a nyugati hatalmak kiszolgálója, ha azok meg akarnak szabadulni valamelyik afrikai vezetőtől. Az új főügyész emlékeztet arra is, hogy sok esetben (legutóbb az elefántcsontparti politikai krízis ügyében) afrikai vezetők kérik a Nemzetközi Bíróság közreműködését. Az elefántcsontparti ügyben megerősíti korábbi kijelentését, hogy a bíróság nyomozócsoportja ki fog vizsgálni minden bűncselekményt, és ha az Ouattara táborban is lesznek bűnösök, akkor ők is a volt elnök, Laurent Gbagbo mellé kerülnek a vádlottak padjára. Fatou Bensouda nem tartja sikertelenségnek, hogy Szaif al iszlám Kadhafit nem adták ki a líbiai hatóságok. A főügyész emlékeztettet a Római Egyezményre, amely a legvégső esetre tartogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Az NBB-nek nincs jogalapja fellépni, amíg egy állam kész és képes vállalni az eljárással kapcsolatos teendőket. A líbiai hatóságoknak most ezt kell bizonyítaniuk.