De hogy került a ritka XVII-ik századi etióp szentkép Párizsba? Két verzió van. A műkincs kereskedőház szerint ők egy Franciaországban élő kubai festőtől vették. Ő honnan szerezte? Neje, aki szintén festő volt, felfedezte az értékes etióp szentképet az ócskapiacon Párizs mellett!
Nem így van!- állítja a néprajzi múzeum /Musée de l’Homme/. A műtárgy az övék, személyesen a Négus, vagyis Etiópia császára ajándékozta oda nekik! Miért? 1932-ben a múzeum Etiópia szakértője a helyszínen járt és azt tapasztalta, hogy sok templom az összedőlés határán van. Különösen rossz állapotban volt az Abba Antoniosz/Szent Antal/ templom és annak híres falfestményei.
Ezért azt javasolta a templom elöljáróinak, hogy adják át a párizsi néprajzi múzeumnak a festményeket és helyette egy francia művész készít egy másolatot, melyet az újjáépített templomban elhelyeznek. Mindez meg is történt. Etiópia keresztény egyháza viszont visszakövetelte az eredeti képeket! Ekkor a császár elé került az ügy. A Négus, akinek birodalmát a fasiszta Olaszország fenyegette, szövetségesként tekintett Franciaországra. Így Párizs javára döntött. Szent János képe tehát a párizsi néprajzi múzeum híres Etióp gyűjteményét díszítette ám 1989-ben eltűnt!
A múzeum szerint most ugyanez a kép került elő!
Az árverést a hatóságok ezután leállították mondván lehet, hogy állami műtárgy került volna a kalapács alá. Most a szakértőknek kell igazságot tenniük. Etióp szakvéleményre is számítanak Párizsban elvégre Szent János szentképe onnan érkezett- ebben mind a két fél egyetért. Nagyon kevés kép maradt meg a XVII-ik századi templomi műalkotások közül Etiópiában, mert az egyháznak nem volt pénze a felújításokra és a karbantartásra. A csapadékos időjárás miatt a falak gyorsan átnedvesedtek, és az egykor híres szentképekből egy idő után màr semmit sem lehetett látni. Épp erre hivatkozik a párizsi néprajzi múzeum is: hála az ő restaurátoraiknak ma is fel lehet ismerni Szent Jánost a képen. De ha övék az értékes szentkép, akkor miért nem vigyáztak rá jobban?!…