Kínával küzdenek Európa sivatagi buddhistái
Képzeljük el, hogy a világ egyik nagyhatalma magáénak akarná nyilvánítani a mi csodaszarvas legendánkat! Hasonló történik Kína és Európa buddhista népcsoportja, a kalmükök között. Mindketten igényt tartanak egy ősi eposzra, és tulajdonjogukat az UNESCO-val szeretnék megpecsételtetni.
Dzsingisz kán óta vagy szövetségesként, vagy ellenségként éltek együtt a többi mongol néppel és Kínával a nyugati mongol ojrátok. Az évszázadok során egyre nyugatabbra kényszerültek, mígnem 1630-ra már buddhistákként eljutottak a Volga Kaszpi-tengeri deltájához és ott fokozatosan letelepedtek. A csoport jelentős része azonban 1771-ben Ubasi kán vezetésével visszaindult a mongol őshaza felé, és el is érték Kína észak-nyugati határát, ahol ma is élnek leszármazottaik. A cári birodalomban maradtak elnevezése lassan kalmükre változott.
A mostani kínai-kalmük vita tulajdonképpen 1630-ig nyúlik vissza, és a Dzsangar eposz öröksége a tét. A mongol, beleértve ojrát legendákból álló ciklust mindkét fél magáénak érzi. A kalmükök szerint 575 éves legenda megőrzésében ők maguk hatalmas szerepet játszottak, mondják, hiszen szájhagyomány útján ők adták tovább évszázadokon keresztül. A most Kínában élő ojrát utódok ugyanezt gondolják magukról, az eposzt viszont legalább ezerévesnek tartják.
Minderről Valerij Badmajev, a Kortárs Kalmükföld újság főszerkesztője tájékoztatta a Nyezaviszimaja Gazétát. Szintén ő hívta fel az oroszországi Kalmükföld vezetőjének, Alekszej Orlovnak a figyelmét arra, hogy ne engedjen a kínai kulturális expanziónak. Egyes információk szerint ugyanis Peking már évek óta készül sajátjaként regisztrálni a Dzsangar eposzt az UNESCO szellemi kulturális örökségeket felvonultató listáján.
Bár az oroszországi tudósok már 200 éve kutatják a legendát, és Alekszej Orlov március 20-án a probléma kivizsgálását ígérte, a vitában mégis a kínaiak állnak nyerésre. Az ojrát leszármazottak nyugat-kínai területén tavaly például palotát építettek a Dzsangar eposz tiszteletére. A megfelelő kulturális infrastruktúra (hasonló épület, vagy folklór) kiépítésében Kalmükföld erősen elmarad Kína mögött, és a pénzhiány miatt erre nem is nagyon van remény.
Igaz, a sakk és a buddhizmus miatt nagyobb nemzetközi figyelem fordul Kalmükföld felé: a Nemzetközi Sakkszövetség jelenlegi elnöke, Kirszan Iljumzsinov kalmük, és itt található Európa legnagyobb buddhista épülete, az Arany Templom. Az orosz tagköztársaság mégis gazdasági és kulturális problémákkal küzd. Az egyébként is csapadékszegény vidék a szovjet gazdaságpolitika miatt egyre inkább elsivatagosodott. Annak ellenére, hogy saját köztársaságukban többségében vannak a kalmükök a szovjet időszak alatt mégis dominánssá vált az orosz nyelv.
Kép: Az Arany Templom kapuja Elisztában, Kalmükföldön (Europress/AFP)