Elég volt az importból, Afrika saját csokoládét akar!

Ma még csak egy-két országban sikerül – prémium áron – afrikai kakaóból afrikai csokoládét gyártani. A tejpor, a cukor a kontinensen kívül készül: egyelőre.

Zavarja, esetleg sérti egyik-másik afrikai ország önbecsületét, hogy bármennyire is jellegzetesen afrikai termék a kakaó, a végtermék – azaz a csokoládé – már import, mivel az édesség két másik fontos összetevője, a cukor és tejpor a világ más vidékeiről érkezik.   Így tehát a tettek mezejére léptek, eljutva oda, hogy a tanzániai kakaóbabhoz helyi termelésű cukrot adagolnak. Egy, ma még kis kapacitású csokis helyi cég már arra is felhívta a figyelmet, hogy Afrika termeli meg a világ kakaó szükségletének 70 százalékát, de a 110 milliárd dolláros csokoládéipart nyugati – pontosabban nem afrikai – cégek uralják. Egyelőre tény, hogy Elefántcsontpart és Ghána – a kakaótermelés meghatározó két országa – hiányt szenved tejtermékekből, a cukortermelés sem biztosított. Victoria Crandall, az elefántcsontparti Ecobank elemzője meg is fogalmazta: kereskedelmileg nem életképesek a szubszaharai Afrikában a csokoládét gyártó vállalatok. Ettől függetlenül a teljesen saját, afrikai tejcsokoládé is megjelent Dar es Salaam-i és zanzibari szállodákban és prémium áron gazdag tanzániaiak, külföldieknek, turistáknak is értékesítenek. Gyártástechnológiát átvettek Európából, illetve már a termelést nehezítő feltételt, a nem kedvező hő- és páratartalmat is sikerült ellensúlyozni. A piac szó szerint kéznél van, hiszen a keresletet tetten lehet érni Dél-Afrikában, ahol a 2013-as 5,8 milliárd randról 6,4 milliárdra ment fel a forgalom egyetlen év alatt. A világ legnagyobb csokisai egyelőre még nagyon más számok bűvöletében élhetnek: a Nestlé árbevétele az első negyedévben 4,4 százalékkal, 20,9 milliárd svájci frankra nőtt. (Fotó:AFP)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez