Kevés pilóta, sok gép – az Indiai Légierő legnagyobb problémája

Az indiai légierőnek az elmúlt években számos komoly kihívással kellett szembenéznie: a légi balesetek növekvő számával, a haditechnikai programok elakadásával és a fegyverszállítmányok folyamatos elhalasztásával. Azonban egy nemrég végzett kutatás során kiderült, a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nincs elég ember a repülőgépek vezetésére.

Az Indiai Védelmi Minisztérium (MOD) által nemrég végzett kutatás feltárta, hogy habár az indiai légierőnek elegendő – de korántsem megfelelő minőségű – vadászgép áll rendelkezésére, nincs elég pilótája. Az Indiai Légierő (IAF) szerint akkora a pilótahiány, hogy „India nem tudja megakadályozni vagy akár visszaverni egy ellenség légi offenzíváját”. A dél-ázsiai országban a hivatalos adatok szerint 42 vadászgép század van, de a jelentés szerint csak 35 van közülük bevethető állapotban. Ráadásul a jövőben ez a szám is csökkenni fog: a leépítések és a „források átcsoportosítása” (elsősorban az indiai haditengerészet) miatt 2022-ben már 25-re..

Az IAF már évek óta jelentős létszámhiánnyal küszködik. Habár összességében nem csökkent – sőt egyes tartományokban és fegyvernemekben, mint például a haditengerészet, növekedett – az indiai hadsereg létszáma, de ez a légierő, különösen a vadászpilóták esetében korántsem igaz. Hiába indított az indiai légierő több fejlesztési programot és kötött fegyvervásárlási egyezményeket a francia és az orosz hadiipari vállalatokkal új vadászgépek (Rafale,Szu-30) beszerzéséről, még mindig kevesen jelentkeznek pilótának. Mára odáig fajult a helyzet, hogy a repülőgép-pilóta arány 1:0,81, vagyis ez azt jelenti, hogy több a vadászgép, mint a pilóta. Új-Delhi szempontjából ez az adat annak tükrében számít nyugtalanítónak, hogy a szomszédos Pakisztánnak és Kínának jóval több pilótája van. Például az IHS Jane’s Defence Weekly szerint a Pakisztáni Légierő (PAF) esetében a repülőgép-pilóta arány 1:2,5.

A távolmaradás okai

Elsősorban a légi balesetek magas száma miatt van kevés pilótája az Indiai Légierőnek. 2007 májusa és 2015 januárja között 83 baleset történt, elsősorban nem a pilóták hibájából: néhány vadászgép még csak fel sem tudott szállni a kifutópályákról. 2011-ig 16 pilóta halt meg repülőgép-szerencsétlenségben. Az IAF néhány repülőgéptípust (pl. MiG-21-et) nyugdíjba küldött, de a többivel is akadtak komoly gondok: a MiG 27-esek és Szu-30-asoknál többször “felszállási stopot” rendeltek el, mivel az elmúlt években egyszer-kétszer előfordult, hogy lezuhantak járőrözés közben. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy csak akkor szállhattak fel, ha a többszöri technikai kivizsgáláson mindent rendben találtak a műszaki egységek.

Másodsorban Új-Delhi rendkívül lassan szerzi be az új repülőgépeket. India és Oroszország 2007-ben megállapodást kötött egy közös, ötödik generációs vadászrepülőgép kifejlesztésérő. Azonban a projekt egy idő után – például a hajtóműproblémák miatt – elakadt és csak most, Vlagyimir Putyin orosz elnök indiai látogatásán próbáltak meg életet lehelni a programba. Viszont mint ahogy később kiderült, ezek a “közös fejlesztésű vadászgépek” lényegében az idén bemutatásra kerülő orosz Szu T-50-es PAK FA indiai verziói lesznek, de ez a típus 2022-ig biztosan nem áll még hadrendbe.

Emiatt India más lehetőségek után nézett. 2015 április elején Narendra Modi indiai miniszter bejelentette, hogy Új-Delhi 36 új Rafale-vadászgépet állít a légierő szolgálatába idén. Továbbá hozzátette még, hogy Párizs teljesíti azt a szerződést, amit még 2007-ben kötött India és Franciaország: 15 milliárd dollár értékben, 127 darab Rafale vadászgéppel bővítik az IAF-ot.

A kép forrása: Europress/AFP

E

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez