Dóbrij Gyeny, NATO! A Földközi-tengeren tart közös hadgyakorlatot Oroszország és Kína

A jelenleg is zajló hadgyakorlatot még a múlt hónapban jelentette be a kínai kormány. A gyakorlat célja a “baráti, gyakorlati együttműködés”, valamint a kínai és az orosz haditengerészet képességeinek javítása. Peking leszögezte, hogy a május közepére tervezett műveletek, amelyek elsősorban a hajózásbiztonságra, a haditengerészeti logisztikai utánpótlás biztosítására, hajókísérésre és útvonal felügyeletére összpontosítanak, nem irányulnak egyetlen harmadik ország ellen sem. Továbbá mindkét fél hangsúlyozta, hogy az éleslőszerrel tartott gyakorlatoknak nincs közük a Mediterrán régióban zajló eseményekhez: a líbiai polgárháborúhoz és a szíriai válsághoz.

A hadgyakorlat hivatalosan május 11-én kezdődött, amikor a kínai hadihajók kikötöttek a Fekete-tenger mellett fekvő Novorosszijszkban, de a manőverek ezen a héten kezdődtek a Földközi-tenger keleti részében. A “Tengeri Kooperáció 2015” nevű eseményen kilenc orosz és kínai hadihajó vesz részt. Olyan feladatokat hajtanak végre, mint a gyors válaszadás képesség továbbfejlesztése, a közös tengerészeti légvédelem, a tengeri kutatás és mentés, valamint a terrorizmus elleni harc. Az orosz zászlóshajó, a Moszkva nevű rakétacirkáló az egész gyakorlat “agya”, itt működik ugyanis az ideiglenes főparancsnokság. Ezen kívül az orosz hadiflottából a Szamum, a Ladni, az Aleksander Otrakovszki és Sabalin, valamint az MB-31 vontatóhajó vesz részt a gyakorlaton. Kínai oldalról pedig a 4,000 tonnás Linyi nevű fregatt (574), Weifang (547) és a Wei Shanhu logisztikai hajó csatlakozott a manőverekhez . Az oroszokat Alekszander Fedotyenkov, a kínaiakat pedig Du Czinchen admirális vezeti.

Félreérthetetlen üzenet

A hadgyakorlat időpontja és helyszíne korántsem véletlen: habár mindkét fél azt állítja, hogy “az akció nem irányul senki ellen”, de kétségtelen, hogy ez üzenet a régió országai, ,a NATO és az Egyesült Államok számára. Az elmúlt hetekben a NATO több hadgyakorlatot tartott Európában, amire az orosz vezetés több hasonló akcióval reagált. Moszkva bejelentette, hogy ebben az évben Kínával, Indiával, Mongóliával és Egyiptommal készül közös bemutatót tartani, “ellensúlyozva az amerikai hegemóniát”.

Peking pedig azért vett részt ezeken a bemutatókon, mert május 9-én a moszkvai “Győzelem Napján” tartott felvonuláson jelen lévő Xi Jiping kínai elnök  25 milliárd értékű katonai és haditechnológiai szerződést írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ennek része az is, hogy két ország közös hadgyakorlatot tart, a következőt majd a Japán-tengeren 2015 augusztusában. Ezen kívül kínai részről a közös orosz-kínai gyakorlatban szerepet játszott az is, hogy április 20-án amerikai-Fülöp-szigeteki hadgyakorlat zajlott a Dél-kínai-tengeren. Ezt kínai vezetés nagyon nem vette jó néven: “erőfitogtatásnak” titulálta az akciót, ami árt a békének és stabilitásnak. A szóvivő arról beszélt, hogy “egyes országok” a katonai szövetségük megszilárdítását célzó nagyszabású gyakorlatokkal csak feszültséget keltenek, miközben szándékosan túldimenzionálják az úgynevezett ,,kínai fenyegetést”.

Nem újdonság

Kína és Oroszország első nagyszabású közös hadgyakorlatát 2005- tartotta „Békemisszió” (Peace Mission) néven. Augusztus 17 és 20 között – az orosz és kínai területen – zajló bemutatón 8000 kínai és 2000 orosz katona vett részt. Azóta szinte minden második évben tartanak egy közös hadgyakorlatot, néha a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) keretein belül és a tagállamok bevonásával.

Az első komoly haditengerészeti gyakorlat 2013. július 5-én volt, s a “Közös Tenger 2013” fedőnevet kapta,  a Japán-tengeren zajlott. Tizennyolc hajó, egy tengeralattjáró, a légierő egységei és két különleges alakulat vett benne részt. Az üzenet egyértelmű volt: Oroszország – a több konfliktusos terület ellenére – Kína mellett áll és támogatja nagyhatalmi ambícióit, valamint az Egyesült Államok jelenlétének ellensúlyozására tett erőfeszítéseit a Távol-Keleten és a Csendes-óceánon.

Videorészlet a hadgyakorlatból

A kép forrása: Europress/AFP