Kerry: a fegyverembargó iráni megsértése nem állítja vissza automatikusan a szankciókat

Kerry kitért rá, hogy a Bécsben július 14-én a “hatok” (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország), valamint Irán által megkötött alku értelmében az ENSZ-szakértők új struktúrát hoznak létre annak a testületének a helyébe, amely jelenleg az iszlám köztársasággal szembeni szankciók betartását felügyeli. Értésre adta, hogy a kontrollt az Egyesült Államok és szövetségesei a saját eszközeikkel, Izraellel és másokkal együttműködve, a világszervezet keretein kívül gyakorolhatnák.

Irán a tárgyalások során – Oroszország és Kína támogatásával – azt akarta elérni, hogy az atomprogramjáról megkötött megállapodás keretében vessenek véget a fegyverembargónak és a rakétaprogramjára vonatkozó korlátozásoknak is. A végül tető alá hozott kompromisszum értelmében az iráni fegyverszállításokra vonatkozó tilalom még öt, a rakétaprogramban felhasználható elemek szállítására vonatkozó pedig még nyolc évig lesz érvényben.
A nukleáris megállapodás értelmében az Iránnal szembeni szankciókat feloldják az iszlám köztársaság atomprogramjának hosszú távú korlátozása fejében. Ennek megszegése esetén az ENSZ-szankciók automatikusan ismét életbe lépnének. Kerry most először tisztázta, hogy a fegyverembargó vagy a rakétaprogramra vonatkozó tilalom megsértésére ez nem vonatkozik.
Az amerikai diplomácia vezetője ugyanakkor rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek erre az esetre is vannak megfelelő eszközeik. Az atompaktumtól függetlenül létezik ugyanis olyan ENSZ-határozat, amely megtiltja Iránnak, hogy fegyverrel lássa el a libanoni Hezbollah radikális szervezetét, egy másik pedig azt, hogy az iraki síita milíciáknak szállítson fegyvert. A világszervezet hasonló határozatokban tiltotta meg a jemeni húszi harcosok, Észak-Korea és iráni szállítmányok más potenciális címzettjeinek felfegyverzését.
Teherán a múlt hónapban közölte, hogy fegyvert kíván szállítani térségbeli szövetségeseinek. Az erre vonatkozó embargót Irán 2010 óta többször is megsértette.
John Kerry arról is beszélt, hogy aláásná az Egyesült Államokba vetett bizalmat, és hosszabb távon veszélyeztetné a dollár globális tartalékvaluta-szerepét, ha a kongresszus elvetné az iráni nukleáris megállapodást, Washington pedig ennek ellenére is elvárná szövetségeseitől a szankciók betartását.
Az amerikai törvényhozásnak szeptember 17-ig kell eldöntenie, hogy elfogadja vagy elveti az egyezményt.
Egy kérdésre válaszul Kerry kifejtette: “nagyon valószínű”, hogy Oroszország és Kína olvassa a levelezését, és rámutatott, hogy Moszkvát és Pekinget gyakran összefüggésbe hozzák az amerikai érdekek és az amerikai kormány elleni számítógépes támadásokkal. A tárcavezető biztosra vette, hogy az informatikai kalózkodás kérdése ismét terítékre kerül majd Barack Obama elnök és kínai partnere, Hszi Csin-ping szeptemberi washingtoni tárgyalásain.