Amerikának és Kubának véget kell vetnie egymás “kölcsönös elszigetelésének”

Az amerikai diplomácia vezetőjének szavai szerint az Egyesült Államok és Kuba immár nem ellensége vagy vetélytársa, hanem szomszédja egymásnak. Kerry a nagykövetséget több mint 54 év után hivatalosan megnyitó szertartáson kétszer is spanyolra váltott a kubai televízió által is élőben közvetített beszédében.

“Nincs mitől félni” – mondta spanyolul a külügyminiszter, rámutatva, hogy a diplomáciai nyitás mindkét ország számára hasznos.
John Kerry – az Egyesült Államok első külügyminisztere, aki 1945 óta a karibi szigetországba látogatott – hangsúlyozta, hogy Kuba jövőjét maguknak a kubaiaknak kell alakítaniuk, de rámutatott, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni az emberi jogok védelmében. Havanna részéről politikai nyitást sürgetve rámutatott: az amerikai kormánynak továbbra is az a meggyőződése, hogy “Kuba érdekeit a valódi demokrácia szolgálja, amelyben az emberek szabadon választhatják meg vezetőiket, fejezhetik ki gondolataikat, és gyakorolhatják vallásukat”.
Az amerikai zászlónak a felvonásán, amely egyben a két ország hidegháborús szembenállásának lezárását is jelképezte, részt vett ugyanaz a három volt amerikai tengerészgyalogos, aki több mint fél évszázaddal ezelőtt leeresztette a csillagos-sávos lobogót. A ceremóniát a nagykövetség területén kívülről több száz kubai követte üdvrivalgással.
John Kerry a kubai kollégájával, Bruno Rodriguezzel közösen megtartott havannai sajtótájékoztatóján közölte: a diplomáciai viszony helyreállítását követően szeptember közepén kezdődnek majd meg a tárgyalások a kapcsolatok “teljes körű normalizálásáról”. Az amerikai külügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy az Egyesült Államok következő elnöke, legyen demokrata vagy republikánus, nem fogja visszafordítani a két ország között elindult folyamatot.
Kerry szerint Washington nem szándékozik változtatni a kubaiakra vonatkozó bevándorlási szabályokon, amelyek értelmében szinte bárki, aki a szigetországból amerikai területre ér, ott lakhatási engedélyért folyamodhat. A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a két ország diplomatái ezentúl szabadabban tarthatnak fenn kapcsolatokat a másik ország állampolgáraival. Megismételte, hogy nem kell félni a másik ország eszméitől.
“Eltérő a felfogásunk a szuverenitásról, a demokráciáról és az emberi jogokról, de készek vagyunk minden témát megvitatni” – mondta Rodriguez.
Szavai szerint Kuba büszke az emberi jogok terén felmutatott teljesítményére, mert az országban nincs faji megkülönböztetés, a férfiak és a nők azonos munkáért egyenlő bért kapnak, és Havanna nem gyakorol ellenőrzést más országok területe fölött, ahol embereket kínoznak meg. (A kubai külügyminiszter ezzel a hazája területén, a Guantánamói-öbölben található amerikai bázison lévő börtönökre utalt.) Mint mondta, a kubai hatóságok nem alkalmaznak kínzást, és a kubai hadsereg nem okozza polgári áldozatok halálát külföldi hadműveletek révén.
A két külügyminiszter pénteken a környezetvédelemben, a bűnüldözésben és sok más területen való együttműködés módjairól is megbeszélést folytatott. Rodrigez elismerte, hogy “nagyon bonyolult” ügyek továbbra is lezáratlanok maradtak. Kuba vezető diplomatája szerint a hazájának az amerikai gazdasági embargó által okozott kár megtérítését együtt kell kezelni a kubai kommunista kisajátítással kapcsolatos amerikai követelésekkel.
Kerry elmondta, hogy az amerikai kormány továbbra sem kíván tárgyalni a guantánamói bázis Kuba által sürgetett visszaszolgáltatásáról.
Az amerikai diplomata a nap folyamán találkozott Jaime Lucas Ortega Alamino havannai érsekkel, illetve a későbbiekben eszmecserét folytat majd kubai ellenzéki aktivisták egy csoportjával.
Jeb Bush republikánus elnökjelölt-aspiráns a havannai nagykövetség felavatását Fidel Castro volt kubai elnöknek adott születésnapi ajándéknak nevezte. (Castro csütörtökön töltötte be a 89-et). Bush kubai származású riválisa, Marco Rubio azt kifogásolta, hogy a nyitás nemzetközileg legitimálja a Castro-rendszert, és lökést ad a gazdaságának.
Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök december 17-én egyidőben jelentette be, hogy a két ország a kétoldalú viszony normalizálására fog törekedni. Az amerikai kormány az év eleje óta enyhített a John F. Kennedy elnök által 1962-ben bevezetett és 1996-ban a Helms-Burton-törvényben megerősített gazdasági embargón – ennek teljes feloldása a kongresszus kompetenciája -, és levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról. Obama és Castro áprilisban az amerikai államok panamai csúcstalálkozóján megbeszélést folytatott egymással.
Az Obama-kormány álláspontja szerint a több mint fél évszázados elzárkózás nem ingatta meg a kommunisták uralmát a karibi szigetországban, ezzel szemben a közvetlen kapcsolattartás, egyebek között az emberi jogok kérdésének napirenden tartása hosszú távon nagyobb valószínűséggel vezethet el a demokratikus és piaci reformokhoz.
A havannai amerikai érdekképviselet, amely 1977 óta a svájci nagykövetség részeként működött, július 20-án nyerte vissza a nagykövetségi rangját. Ugyanazon a napon, mint a Kuba washingtoni diplomáciai missziója, amelynél már akkor felvonták a kubai lobogót, Rodriguez külügyminiszter jelenlétében.