A kapitalizmus megváltoztatja Észak-Koreát

Ami a politikai és katonai tevékenységet illeti, az elszigetelt ország még mindig elnyomó rezsim, de a gazdaság egyre inkább kapitalista irányt vesz- írja egy újságíró Dél-Koreában. Mivel az állami jogrendszer gyengült az 1990-es évek éhínsége miatt, az emberek elsősorban a piacok és a személyes kereskedés felé fordultak a túlélés érdekében. Most, a túlélés alapja az étel, a ruha és a menedék olyan magántulajdonok lehetnek, amit vásárolni, és profitért értékesíteni tudnak. Ezzel együtt pedig új igények is megjelennek az országban.

A magánfinanszírozás, illetve a biztosítás is elérhetővé vált az elmúlt években, hogy a pénzes koreaiak bármit megvehessenek. „Mindent meg lehet venni, kivéve a macska szarvát.” Vagyis a piacon bármihez hozzá lehet jutni, ha az létezik.

Jangmadang generáció

„Azokat az embereket, akik nem értenek az üzlethez idiótáknak hívják Északon”- mondta Kim Sang-un, egy 32 éves észak-koreai menekült, aki 2009-ben disszidált.

„A pénz egyenlő a hatalommal – ezt a normát ültették a mi generációnk fejébe”- mondta.

Kim része annak a generációnak, amely a piacgazdaságban nőtt fel, és amely átélte annak társadalmi és gazdasági változásait. A jangmadang szó szerint azt jelenti: „a piacon”. Ez a generáció 18-35 éves fiatal felnőttekre utal, akik a nagy éhínség alatt és után nevelkedtek. Ez az éhínség vezetett a decentralizációhoz és ahhoz, hogy az emberek a piacokon kezdjenek kereskedni. Az ebben tevékenykedő 20-30 éves fiatalok beletanultak ebbe az üzletbe, hogy túléljenek, így ezek a tapasztalatok már korán felnyitották szemüket a kapitalizmusra.

„Én is úgy gondoltam, hogy a párthoz való lojalitás nem ad nekünk enni. Üzletet kell csinálni”- mondta Kim utalva arra, hogy az üzlet megszokott és természetes dolog az ifjúság körében. A generáció egyébként a teljes lakosság 25%-át jelenti, egy amerikai székhelyű nonprofit csoport, a Szabadság Észak-Koreában (LiNK) kutatása szerint. Azt állítják, hogy egy-két évtizeden belül nagy változások lesznek az észak-koreai társadalomban.

„Ők már őshonos kapitalisták és társadalmilag kevésbé konzervatívak, mint a hivatalos észak-koreai norma”- mondta a kutatás vezetője. Az Észak-Koreai Kutatási Központ vezetője An Chan-il egyetért.

„A hatás, amit a fiatal generáció okoz már lazított az állam szorításán a társadalomban.”

Divat és trendek

Persze a kereskedelem nem csak élelmiszerekre vonatkozik. Ahol pénz van, ott van piaca az egyéb termékeknek is, így igény van a divatra is Észak-Koreában. Egy brit divatmagazin idén augusztusban közölt képeket, melyeken észak-koreai nők hamis dizájner táskákkal (Dior, Prada) vannak felszerelve.

A női magas sarkú cipő viselése sem szokatlan jelenség az országban. A márkás holmik állítólag nagyon népszerűek Északon, különösen Phenjanban- mondta Troy Collings, egy utazási iroda fiatal úttörője, aki izolált országokban tart túrákat.

„A legtöbb ember kínai hamisítványokat vásárol, de folyamatosan igyekeznek követni a trendeket. Meglepő, hogy Phenjanban sokan azonnal meg tudják mondani, hogy mi a különbség a hamis és az eredeti termék között.”

Collings, aki gyakran járt az országban azt mondja: az emberek egyre merészebbek a divatban. Ez alól nem kivételek a férfiak sem.

„Az utóbbi időben láttam egy csomó fiatal férfit Phenjanban olyan hajviselettel, ami nem biztos, hogy megállná a helyét Tajvanon, vagy Szöulban”- mondta.

A haj barnára festése egy nagyobb divat a lányok körében. A hatóságok büntetését úgy ússzák meg, hogy saját hajszínüknek vallják azt- írja Daniel Tudor és James Pearson nemrég megjelent könyvükben. A divatirányzatok a fiatalok körében a külföldi filmek és tévéműsorok miatt hódítanak, akik szívesen utánozzák a külföldi hírességeket.

Ahogy Észak-Koreában a feketepiacon egyre több pénzt keresnek az emberek, az elszigetelt országban a biztosítási lehetőségek is folyamatosan bővülnek. A mobiltelefonok, de még az autók is jogosultak pénzügyi védelemre.