Mégis megölhetik magukat a hívők Indiában

A dzsainista vallás santhara nevű rituáléjának lényege, hogy a hívők megvonják önmaguktól az ételt és italt, egészen addig, míg bele nem halnak ebbe. Korábban, még augusztusban a rádzsasztáni bíróság kimondta, hogy a santhara egyfajta öngyilkosság, ezért jogellenes az indiai jogszabályok értelmében. Ugyanakkor most az indiai Legfelsőbb Bíróság felfüggesztette a fenti döntést, ami azt jelenti, hogy a rítus továbbra is gyakorolható.

Több ezer dzsainista fogott össze több különböző indiai államokban, tiltakozásul a rádzsasztáni döntés ellen – számolt be róla a Business Standard. A dzsainisták azt mondják: a santhara, más nevén a sallekhana önkéntes, racionális emberi vágy, törekvés a halálra. Biztos módja annak, hogy a hívők elérjék a moksha-t, az élet és halál végtelen körfogását. Többnyire azok az idősek gyakorolják, akik már közel járnak a halálhoz. Fiatal felnőtteknek vagy gyermekeknek viszont nem ajánlják – írja a Hindustan Times.

A különös rítus ellen az emberi jogi aktivista, Nikhil Soni nyújtott be petíciót 2006-ban. Azt állította, hogy a  gyakorlatnak rossz hatása van a társadalomra, és úgy kell kezelni, mint az öngyilkosságot. Mintegy 240 dzsainista hajtja végre a santhara gyakorlatát minden évben Indiában. Az esetek akkor keltették fel a nemzetközi sajtó figyelmét, amikor a 93 éves Keila Devi Hirawat, aki vállalta a santhara-t, halálra éheztette magát 2006 szeptemberében, családja teljes támogatása mellett.

A dzsainizmus a hatodik legnagyobb vallás Indiában. A 2011-es népszámlálás szerint több mint 4,2 millió követője van, ami a teljes lakosság 0,4 százaléka. Története a hinduizmussal és a buddhizmussal együtt 2700 évre nyúlik vissza. A dzsainizmus alapja az erőszakmentesség és a szigorú vegetáriánus étrend. A dzsain-beavatáskor a szerzetesek egy ruhadarabot kapnak, amit a szájuk elé tesznek. Ez segíti, hogy véletlenül se nyeljenek le rovarokat. Sokuk olyan komolyan veszi az élet elpusztításának tilalmát, hogy az utcán járva tollseprűvel tisztítja meg a helyet, ahová lépni fog, nehogy véletlenül is eltaposson valami élőlényt.