Oroszországba miért nem mennek a menekültek?

A Föderációs Bevándorlási Szolgálat szeptember 10-i jelentésében 12.000-re becsülte az Oroszországban tartózkodó szírek számát, viszont nem tett különbséget a bevándorlók és a menedékkérők között. Többekben is felvetődött már, hogy nagyobb szerepet is vállalhatna Moszkva a jelenlegi menekültválság megoldásában. Erre válaszul vezető orosz politikusok a nyugati országok téves külpolitikáját okolják a helyzetért. Mindeközben nem túl sok szír érkezik Oroszországba.

Munzer Khallum Moszkvában élő szír újságíró ezt azzal magyarázta a Russia Beyond the Headlines cikkében, hogy Oroszországban a szír menekültek sem ellátást, sem lakhatást, sem munkát nem kapnak. Ráadásul itt meglehetősen bonyolult tartózkodási engedélyért folyamodni.

Egyetért ezzel Mahmoud al-Hamza, a Damascus Declaration Abroad Mozgalom elnöke is. Szerinte a nehézkes bürokrácia mellett nem sok segítséget kapnak a menekültek. Munkakeresés közben pedig bonyolult eljárásokon kell keresztül menniük, sokan várják a kenőpénzeket. Sőt olyanról is tud, hogy az orosz határon kikérdezték a menedékkérőt politikai nézeteiről és arról, hogy milyen iszlám előírásokat követ. Ez utóbbit persze a negatív kaukázusi tapasztalatok és az elmúlt évek robbantásos merényletei is indokolhatják.

Oroszország tranzitállomásként sem túl vonzó. Ennek elsősorban földrajzi okai vannak. A belépési oldaltól még nagyon sokat kell utazni Európa felé. Ezt bizonyítja az az augusztus végi hír is, miszerint az orosz-norvég határnál lépett a schengeni zónába 150 szír menekült. Egy részük már jó ideje Oroszországban élt, a többiek a Damaszkusz-Moszkva-Murmanszk légi útvonalat követték. Ez utóbbit azonban csak kevesen engedhetik meg maguknak.

A menedékkérőkön kívül sok szíriai vízummal érkezik Oroszországba. A munkavállalási mellett a diákvízumot is használják. Az már más kérdés, hogy mennyire ülik végig az egyéves moszkvai vagy szentpétervári orosz nyelvtanfolyamot, ahogy az is, hogy hol folytatják azután az életüket a világban.

Kép: Wikipedia