Így várják Putyint New Yorkban

Bár már több mint három éve tart harmadik elnöki ciklusa, mégis most látogat először az Egyesült Államokba Vlagyimir Putyin. Nagy várakozás övezi az ENSZ Közgyűlésben tartott beszédét és találkozóját Obama elnökkel. Az orosz elnöknek azonban nem mindenki örül New Yorkban.

A tervek szerint Ukrajnáról és Szíriáról tárgyal hétfőn egymással Barack Obama és Vlagyimir Putyin. Az ukrán válság miatt elhidegült felek abban kezdenek egyetérteni, hogy közösen kell fellépni az Irakot és Szíriát sújtó Iszlám Állammal szemben. Míg azonban az orosz elnök szíriai kollégáját, Bassár el-Aszádot is bevonná a megoldásba, a nyugati államok erre aligha hajlandóak.

Kibillenti-e bármerre is az ukrán konfliktust a mai egyeztetés, egyelőre nem tudni. Az viszont tény, hogy tegnap tüntettek Putyin ellen az ENSZ épülete előtt New Yorkban. Erről Ukrajna ENSZ-nagykövete, Jurij Szergejev számolt be Twitter-üzenetében. A résztvevők számát a néhány tucatnyitól a több százra becsülték újságíró szemtanúk.

Amikor ma Vlagyimir Putyin megtartja beszédét az ENSZ Közgyűlésének ülésén, szintén demonstrálni fognak az épület előtt – tájékoztatott a Szabad Európa Rádió. A tüntetők nagy százalékát az Egyesült Államokban élő ukrán diaszpóra adja.

Az ukránpárti tüntetők mellett a másik oldalnak is volt egy akciója tegnap. Igaz, ez az ENSZ épületén belül történt. Petro Porosenko beszéde alatt kivonult a teremből az orosz delegáció: „A nyíltan átpolitizált és agresszív beszéd elleni tiltakozásul hagytuk el a termet, amely egyáltalán nem kapcsolódott a csúcs témájához” – idézte egyiküket a TASZSZ állami orosz hírügynökség.

A dolog érdekessége, hogy az orosz küldöttség egy tagja mégis csak végig hallgatta az ukrán elnök beszédét. „Az orosz félnek megvan az a szokása, hogy végighallgatja az ellenfelet és nem hagyja teljesen figyelmen kívül” – magyarázta a már idézett forrás a TASZSZ-nak.

Megfigyelők szerint a helyzet kompromisszumos megoldására nagy szükség lenne, ugyanakkor Oroszország nem engedhet, mert ezzel egyetlen megmaradt külföldi katonai támaszpontját veszítené el Szíriában. Bassár el-Aszád bevonása a rendezési kísérletbe – tekintetel a háború előtti stabil Szíriára – nem lenne rossz taktika, de a nyugati államok által támogatott szír felkelők éppen ellene indítottak harcot. Az csak mindenki pechje, hogy ebből a helyzetből – a térség többi háborúval sujtott államához hasonlóan – az Iszlám Állam került ki nyertesként.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez