Vízilóra hasonlított az egyik őslény, és porszívó-orra volt
Mintegy 23 millió éve ősi, vízilószerű emlősök hosszú orrukat porszívóhoz hasonlóan használták, felszippantották táplálékukat a buja vegetációval borított partvonal mentén.
Az Aleuti-szigetekhez tartozó Unalaskán újonnan fellelt faj maradványai hosszú pofáról és agyarakról árulkodnak. Egyedülálló foga és állkapocsstruktúrája vegetáriánus életmódra utal – magyarázza Louis Jacobs texasi paleontológus, a vizsgálat társszerzője.
Szavai szerint tengeri emlősökről van szó, amelyek azonban nem teljesen vízi életmódot követtek. Sokkal valószínűbb, hogy szárazon és vízen is boldogultak, mint a fókák. Mozgásuk a szárazföldön a nagy testű, esetlen óriáslajháréhoz hasonlíthatott. A vízben viszont a jegesmedvékhez hasonlóan úszhattak, mellső lábaikkal hajtották magukat.
Az új faj az Ounalashkastylus tomidai nevet kapta. Az őslakos Aleuti-szigeteki emberek nyelvén az Ounalashka jelentése „félsziget közeli”, míg a stylus az oszlop latin megfelelője, és oszlopszerű fogára utal. A fajnév Tomida Jukimicu japán paleontológus előtt tiszteleg.
Az O. tomidai a Desmostylia rendjéhez tartozott. Ez a tengeri emlősök egyetlen ismert olyan rendje, amely teljesen kihalt. Képviselői a 33 – 10 millió évvel ezelőtti időszakban éltek a Csendes-óceán északi partvonala mentén. Az új lelet arról árulkodik, hogy a csoport változatosabb volt a korábban véltnél – vázolta Anthony Fiorillo, a vizsgálat társszerzője.
Az állat furcsa, oszlopszerű fogára és porszívóhoz hasonló mechanizmusú táplálkozására nincsen analógiánk más emlősöknél. Evéskor alsó állkapcsát és fogát a felsőnek támaszthatta, majd erős izmaival szippanthatta fel a vegetációt, úgymint tengeri algát, tengerifüvet és más növényeket.
A kövületek négy egyedet, köztük egy borjat is felölelnek. A vizsgálatról a Historical Biology számolt be október elején online változatában.