Így élnek (?) a civilek Kelet-Ukrajnában – helyszíni beszámolók

Miközben zajlik az orosz-ukrán információs háború és mindkét fél mossa az agyakat, a legmegbízhatóbb forrást, a kelet-ukrajnai civileket senki nem hallgatja meg. Igaz, nem is nagyon tudnak kihez szólni, derül ki a Szabad Európa Rádiónak írt leveleikből.

Mihajlo Vasziljev, nyugdíjas, Luhanszk

Luhanszkot korábban a rózsák és szökőkutak városának nevezték, ma azonban a reményvesztetteké. Az emberek szomorúak, lefogytak és nagyon fáradtak. Fáradtak a pénztelenség, a tömeges munkanélküliség, a szegénység, a lerombolt házak, az elektromosság, a víz, a fűtés és telefonok okozta állandó problémák miatt, de leginkább a reménytelenség miatt.

A boltba járásban sincs sok öröm, különösen, hogy nincs pénzváltás. Az egyik eladó arra panaszkodott, hogy rengeteg ezerhrivnyásuk (15.800Ft) van, amitől egyszerűen nem tudnak megszabadulni. A százhrivnyással is hasonló a helyzet, gyakorlatilag semmit nem érnek, a bankok sem veszik be őket. Hogyan is vehetnék, hiszen egyetlen bank sincs már Luhanszkban. A bankautomaták előtt hosszú sorok kígyóznak a téli hideg ellenére is.

A másik sor az internetszolgáltatóknál alakult ki. November végén a Triolan váratlanul teljesen felfüggesztette a szolgáltatást. Tönkrement az infrastruktúra, az új kapcsolódás 150 hrivnyába (2372Ft) kerül, amit viszont nem mindenki tud megfizetni. Egyre többen járnak internetkávézóba, ahol egy óra 8 hrivnya (127Ft). Luhanszkban csak az orosz, donyecki és belorusz TV-csatornák foghatóak.

Érzékelhetően kevesebben vannak most a városban és délután négy után jobb is nem kimenni az utcára. A boltok délután ötig vannak nyitva, de van olyan is, hogy már dél körül bezárnak. A központi üres utcákon megjelentek a veszélyes kóbor kutyák, akiket nincs, ki összeszedjen.

A nyugdíjasok különösen gondterheltek. Reggel hatkor megpróbálnak felpréselődni a tömött buszokra, hogy Liszicsanszkban, vagy Sztarobelszkben felvehessék a nyugdíjukat. Van aki, már négyszer utazott el Iziumba és még mindig nem kapta meg a pénzét, de nem panaszkodik.

Nem szokás panaszkodni manapság. A korábban nagyhangúak sem beszélnek igazán, inkább csöndbe burkolóznak. Még a régi barátok sem beszélgetnek, hiszen ki tudja?

Luhanszk, 2014.07.20. (Képek: Europress/AFP)
Luhanszk, 2014.07.20. (Képek: Europress/AFP)

Pjotr Ivanov, pszichológus, Luhanszk

Luhanszkban augusztus 31-én fogyott el a víz, teljesen. Többen azt hitték, csak az ivóvízzel van gond, ezért gyorsan víztisztító berendezéseket szereztek be, hiába. Napokon belül nem volt sem ivóvíz, sem csapvíz, de még esővíz sem, mert augusztusban csak egyszer esett. Két héten belül az összes palackozott vizet felvásárolták, sokszor kétszeres-háromszoros áron, teljesen kiürültek a boltok. Később lajtos kocsikból osztották a vizet ingyen. A 200-300 fős sorokban dulakodni kezdtek az emberek. Végül fegyveresek felügyelték a vízosztást.

Sokaknak egészen más dolog lett hirtelen fontos, még a kenyérnél is fontosabb, a cigaretta. Két héttel hamarabb fogyott el, mint a víz. Az első nagy sor a cigaretta miatt alakult Luhanszkban. Pár hét múlva a feketepiacon is megjelent, akárcsak a palackozott víz.

Az áramszolgáltatás július 31-én szűnt meg, majdnem két hónapig nem volt villany. Pár napon belül romlott hús kampány kezdődött. Mindenkit felszólították, távolítsák el fagyasztóikból a húst. Sokan a húsokkal együtt a hűtőt is kidobták.

A harcok idején a gyertya és az elem alapszükséglet. Még most is csak két-három kivilágított ablakot láthatsz esténként. A legtöbb ház lakatlan. Sokat törtem magam, hogy négy elemet szerezzek a régi tranzisztoros rádiónkba. Később azonban rájöttem, nem tudok négyet venni, mikor egy is 1,30 dollárba (323Ft) kerül. Ezen a nyáron húsz számítógépnél is nagyobb kincs volt a rádió. A tranzisztoros rádió képes befogni az állomásokat és híreket sugározni. Bár legtöbbjük valamiért inkább kínaiakat, az orosz és ukrán csatornák helyett. Így tehát esténként ülök az erkélyen a csillagos ég alatt, a sötét, csöndes városban és kínai zenét hallgatok. A szomszédok reggel arra kérnek, újra kapcsoljam be este a rádiót. Ők is hallgatják az ablakon keresztül.

Segélyre várnak a donyeckiek, 2014.12.02.
Segélyre várnak a donyeckiek, 2014.12.02.

Halina Mudra, matematikus, Donyeck

Az ukrán elnök és miniszterei teljes pénzügyi és gazdasági blokád alá vették a szeparatisták által felügyelt területeket. A nyugdíjak és szociális juttatások kifizetését is leállították. Emiatt a Donyecki és Luhanszki Népi Köztársaságok saját intézkedéseket foganatosítanak.

Az elsőket november 4-én indították Torezben, amikor ezerhrivnyás kupont osztottak nyugdíjasoknak. A speciális beosztás miatt naponta ötvenen válthatják be azokat pénzre a donyecki bankban. Már hajnali négykor kezdnek sorba állni, nem ritka a veszekedés és a verekedés: négy embert már megtapostak, egy asszony pedig eltörte a lábát. Két nap alatt több mint 2500 kupont osztottak szét, tehát a legutolsó leghamarabb január 25-én juthat a pénzéhez. A nyugdíjasokon kívül a fogyatékosok,  a kisgyerekes anyák is bajban vannakk. Az orvosokról, tanárokról és egyéb közalkalmazottakról nem is beszélve, ők július óta nem kaptak fizetést.

Mindezeket látva már azok is kételkednek, akik korábban a népi köztársaságra szavaztak. Az sem világos, ki gondozza majd a terület gyárait, bányáit, földjeit, infrastruktúráját. Ugyanakkor az orosz és szeparatista tv-csatornák április óta mossák az emberek agyát. Attól tartok, Ukrajna teljesen elveszíti az információs háborút Donyeckben.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez