Egy kis Svájc Kanadában – Banff Nemzeti Park

Kanada területére nézve a világ második legnagyobb országa. Két óceán, a Jeges-tenger és az Egyesült Államok határolják. Éghajlata nem túl bonyolult, mivel nyáron meleg van, télen pedig hideg. Nagyon hideg, az átlaghőmérséklet -15 fok is lehet, de simán lehet -40 fok is. Na, és hogy az időjárás teljesen elvegye a turista kedvét, Kanada tartja magát a régi, „csak szélben igazi a hideg!” mondáshoz. Állandó, erős és hideg szél fúj.

De csak a felületes szemlélődőt köti le az időjárás. Aki érdeklődve és nyitott szívvel akarja megismerni az országot, rá fog jönni, hogy nincs még egy ország, ami ennyi természeti csodával rendelkezne, mint Kanada. Köszönhetően az irdatlan méreteknek, a természeti látványosságok rendkívül széles skálájával találkozhatunk itt.

Kanada első, és talán a leghíresebb nemzeti parkja a Banff Nemzeti Park. Igen korán, 1885-ben alapították. Összehasonlításképpen: a Hortobágyi Nemzeti Parkot, hazánk első nemzeti parkját 88 évvel később, 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal.

Az UNSECO 1985-ben a Sziklás-hegységben található másik három nemzeti parkkal, a Jasper Nemzeti Parkkal, Kootenay Nemzeti Parkkal és a Yoho Nemzeti Parkkal együtt a világörökség részének nyilvánította. A Banff az előbb említett három park között terül el, területe 6641 km², ami az idők alatt fokozatosan nőtt ekkorára. A négy park területe összesen 2 306 884 hektár, így ez a Föld harmadik legnagyobb kiterjedésű védett területe.

A Banff egyike a világ leglátogatottabb nemzeti parkjainak. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a sok turista óriási károkat okoz a park élővilágában: a parkon átvezető főutakon évente állatok ezreit, medvéket, szarvasokat gázolnak halálra az autók. És sem a park határában folyó építkezések sem pedig az őrült felhajtással járó vadászatok nem segítik a park nyugalmának megtartását. Szerencsére a park nagy, az emberek pedig egyre felelősségteljesebbek, és köszönhetően az parkőröknek, egyre kevesebb kárt okoznak az élővilágban.

Canada-Banff-National-Park

A Banff Nemzeti Park neve korábban Sziklás Hegység Park volt. Alapításának legfőbb célja a Sulphur-hegységben lévő, mindössze 26 km²-en elterülő meleg ásványvízforrások védelme volt. A parkterület fokozatos növelését követően 1930-ban nevét Banffra változtatták. Jól jellemzi a park méreteit, hogy több mint 25 háromezres hegycsúcsa van. Nem véletlenül Sziklás Hegység a terület neve, ugye.

A sokáig háborítatlan vidéket régen csak néhány aranyásó és prémvadász járta. A skót Alexander Mckenzie-nek sikerült először átjutni a három-négyezer méteres csúcsokon. A 19. században fedezték fel a hegyekben található ásványkincseket: rezet, cinket, urániumot. Hogy ezeket kiaknázhassák, vasutat kellett építeni. A legkedvezőbb nyomvonalak keresése közben figyeltek fel először a terület természeti értékeire, ekkor fedezték fel a vasút alkalmazottai a 30°C-os vizű termálforrásokat is, melyek most szabadtéri strandként szolgálják az utazók kikapcsolódását. A Pacific vasút a keleti, sűrűn lakott országrészből indul és a Bow River völgyén keresztül jutott el a Sziklás-hegységbe.

A névadó város, Banff ma az ország legkedveltebb nyári és téli üdülőhelye. A park központja Banff és Lake Louise. A park legfőbb vonzerejét az elképesztő fekvésű vízesések és tavak, köztük a türkizkék vizű Moraine- és a Peyto-tó adja. A Banff geológiailag fiatalnak számít. A két fontos és meghatározó hegylánca, a Rundle- és a Temple-hegység alig 80-120 millió éve kiemelkedett ki. A felszínt ezek után az erózió annak rendje és módja szerint elintézte, így tavak százai, rengeteg patak és folyó, gleccserek, jégmezők és alpesi hegységek jöttek létre, és alakították ki a park mai látványát.

national-park-13

A Vermillion-tavakban talált régészeti leletek alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az indiánok már több mint 10 000 éve letelepedtek a vidéken. Ma is itt élő leszármazottaik legnépesebb csoportja a navajóké. Sajnálatos módon a világtörténelem katasztrófája ide is elért. A két világháború során nem éppen rendeltetésszerűen használták a parkot, lévén különböző táborok működtek a területén. Az I. világháborúban a Castle-hegyi internálótáboran magyar, osztrák, német és ukrán emigránsok éltek, a II. világháború idején pedig egy börtöntábort tartottak fenn a park területén.

A jégkorszakban a gleccserek széles, U-alakú völgyeket vájtak maguknak a hegyláncok között, és még napjainkban is 30 gleccser és több jégmező található itt. A 2700 méteres magasságban elnyúló Athabasca-gleccser Banff északi részén fekszik, és a maga 325 km²-ével Észak-Amerika legnagyobb kiterjedésű jégmezőjének számít. Ide képzett idegenvezetők segítségével, gleccsertúrák keretében juthatnak el az érdeklődők.

A parkban állatfajok százait találjuk meg. A terület madárvilága a viszonylag szegényes, de az Egyesült Államok címerállatának választott fehérfejű rétisassal azért még itt is találkozhatunk. A hegyek sziklái közt fészkel a ritka szirti sas és a vándorsólyom. A Banff Nemzeti Park egy kicsi, elkerített szeglete rejti a bölényeket. Észak-Amerika legnagyobb testű állatainak csupán néhány tíz egyedet számláló populációja él itt.

1069674595_untpppitled_hdr2257fc

A Banff két legnépszerűbb túraútvonala a rövidebb Bow Völgy Parkút és a sokkal hosszabb Icefields Parkút. Bármelyiket választjuk is, elképesztő élményekben lehet részünk: tavak, vízesések, kilátóhelyek, folyók, erdők, kis ösvények, kanyonok és gleccserek jönnek majd velünk szemben.

(Visited 8 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez