Kitiltanák az egyedülálló férfiakat a menő plázákból

Az indítványtevők azzal érvelnek, hogy Katar családbarát ország, és a családoknak joguk van arra, hogy legyen egy olyan nap, ami csak az övék. És azzal, hogy a plázákban megfélemlíti a helyieket, külünösen a nőket a férfi munkások jelenléte

Mert hogy a javaslat persze a vendégmunkásokat érintené, közülük is a kékgallérosokat, akik családjukat hátrahagyva jöttek Katarba, egyebek mellett a 2020-as focivébé létesítményeit építeni. És akiknek eddig sem volt nagyon jó. Elsősorban a kafala rendszer miatt, ami valójában modern rabszolgaság. A vendégmunkás leadja útlevelét, nem hagyhatja el az országot, még sürgős családi okból sem. Munkahelyet nem változtathat, a munkaidő nincs szabályozva, a fizetés nagyon gyakran késik, a munkakörülmények veszélyesek.

A másfél millió vendégmunkás túlnyomó többsége nepáli, indiai és bangladesi. A kormányaik pedig csak csendben figyelik a katari munkajogi helyzetet. Még azokra a tanulmányokra sem reagálnak, amelyek szerint évente 400 halálos munkaügyi baleset történik. De ezekről csak utólag, késve érkezik információ, a koporsók hazajuttatása a legnagyobb titokban zajlik, az indiai, a nepáli és a bangladesi konzulátusok közreműködésével.

 

Szóval ezekkel a vendégmunkásokkal van állítólag bajuk a plázalátogatóknak. A javaslatot jövő héten tárgyaló központi törvényhatósági tanács mindössze két női tagjának az egyike szerint rendkívül fontos a kezdeményezés, a családok ugyanis arra panaszkodnak, hogy nem is jutnak be a plázákba a hétvégeken (ami ott péntek-szombat) a rengeteg munkástól. Pedig a plázák nemcsak bevásárlóközpontok, hanem családi szórakozóhelyek is – tette hozzá. Egyébként is maradnának más helyek, ahol a munkások vásárolni tudnak. A tilalom különben sem csak őket érintené, hanem a katari szingli férfiakat is, és vice versa: a külföldi családok továbbra is látogathatnák a plázákat. Vagyis semmi köze mindennek semmiféle diszkriminációhoz.

Az emberi jogi szervezetek azonban nem vevők erre, ők szegregációról beszélnek. Annál is inkább, mert a közelmúltban kiszivárgott: a tervezési minisztérium olyan térképeket készített, amelyeken bejelölték, hogy mely kerületekben nem szállásolhatnak el vendégmunkásokat. Doha több mint felében például.

De megszólaltak az érintettek is. George például, aki csőszerelő, Dél-Afrikából. Ő maga Katarban él, de a felesége és két gyermeke otthon maradt. Őt a népszerű City Center Mall-ban szólította meg az AFP tudósítója. Szerinte nagy gond lesz, ha bevezetik a csak családok napot.  Ő például csak pénteken ér rá vásárolni. És hozzáteszi: másodrangú polgárokként bánnak velük Katarban.

Ja igen: Katarban 1,8 millió külföldi él. A kis országnak csak minden tizedik lakója katari polgár.

A fotón a Royal Plaza, Dihában.