Készülj, ezeket a háborúkat vívhatják az idén!

Az év eleji fogadalmak és gyerekes horoszkópok helyett jóval komolyabb jóslattal állt elő az amerikai Foreign Policy. Felsorolták azt a tíz területet a világban, amelyek komoly háborús konfliktust ígérnek 2016-ban.

A hidegháborút lezáró rendszerváltás utáni két évtized viszonylag nyugodtnak mondható. A pozitív trend azonban megváltozott öt évvel ezelőtt, és azóta egyre több a konfliktus, az áldozat és a menekülő. A szomorú folyamaton aligha változtat 2016. Sőt, több olyan konfliktus is van, amely nagy valószínűséggel csak tovább mérgesedik az idén és súlyos humanitárius következményekkel jár majd.

A legfontosabbak között szerepel természetesen az Iszlám Állam sújtotta Szíria és Irak; Dél-Szudán, ahol a 2013-ban kiújuló etnikai alapú konfliktus országossá duzzadt és körülbelül 10.000 halálos áldozatot követelt; Afganisztán, ahol 14 év alatt sem sikerült leszámolniuk a tálibokkal az amerikaiaknak, és ahol az Al-Kaida mellett újabban az Iszlám Állam is megjelent; Jemen, ahol a szunniták és a síiták állnak egymással szemben, és ha az őket kívülről támogató országokra is kiterjed a konfliktus, akkor fontos hajózási útvonalak kerülhetnek veszélybe; a Csád-tó medencéje, ahol a Boko Haram tombol.

háború3

A listán olyan államok is vannak, mint például Törökország vagy Líbia. Az előbbiben a kurd kisebbség és a kormány konfliktusa, az utóbbiban a Kadhafi-rezsim elleni forradalmat követő hatalmi harc okozza a problémát.

Burundiban és a Dél-kínai-tengeren csak egy szikra kell a belobbanáshoz. A kelet-afrikai államban áprilisban kezdődött a belpolitikai válság, miután Pierre Nkurunziza elnök bejelentette, hogy júliusban harmadszor is indul az államfői posztért. Mivel az alkotmány értelmében csak kétszer lehet elnök valaki, májusban államcsínyt kíséreltek meg Nkurunziza ellen, sikertelenül. Félő, hogy elmérgesedik a helyzet és visszatérnek a 2005-ben lezárult 12 éves polgárháború borzalmai.

Bár a Dél-kínai-tenger déli részét hat ország is szeretné, az igazi gondot a vitatott hovatartozású Spratly-szigetek zátonyai jelentik. Ezeken ugyanis mesterséges szigeteket épít Kína. Ezzel egyrészt tengeri nagyhatalmi ambícióit segítené, másrészt a terület jelentős kereskedelmi útvonalai, illetve olaj- és gázlelőhelyei fölött is növelné befolyását.

Ki, mit szeretne? (Wikipedia)
Ki, mit szeretne? (Wikipedia)

A tízes lista sereghajtója Kolumbia, amely ráadásul szép reményekkel kecsegtet. Idén ugyanis véget érhet a kormány és a FARC (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) gerillaszervezet között 51 éve húzódó véres konfliktust. Miután a felek szeptemberben eredményesen lezárták a béketárgyalások legnehezebb kérdését, az átmeneti igazságszolgáltatást, a béke aláírását 2016. március 23-ra tűzték ki.

A listával kapcsolatban arra figyelmeztet a Foreign Policy, hogy a konfliktusok felében radikális csoportok is szerepelnek. Már pedig az ő céljaikról és ideológiáikról nehéz a tárgyalóasztalok mellett egyezkedni. Ez pedig komoly politikai dilemmát vet fel.

Miközben például Szíriában szeretnék megállítani az Iszlám Államot, egy új hatalmi berendezkedés kiépülése láthatóan nem működik. Így a háború lezárása érdekében el-elgondolkodnak, vajon nem volna-e mégis jobb, ha az Aszad-rezsim csinálna rendet.

Ugyanakkor 2015 okot ad a reményre, hisz sikerült tető alá hozni az iráni atomalkut és a párizsi klímaegyezményt. Valószínűleg a közös érdekek mentén sikerülhet közelebb jutni a konfliktusok megoldásához. A politikai kompromisszumok mellett azonban a humanitárius segítségnyújtás is elkerülhetetlen.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez