Stratégia nélkül nem sokat ér a tömegtüntetés – interjú

Hetek óta, de ha jobban megnézzük, tavasz óta demonstrálnak tömegek Chisinau főterén. Kormányválság, korrupció, bankbotrány, Moszkva, Brüsszel – ezek a címszavak kavarognak a hírekben. Hogy jobban érthessük az eseményeket, a Közép-Európai Egyetem EU-Bővítési Tanulmányok Központjának kutatóját, Végh Zsuzsannát kérdeztük.

- A moldovai kormányválság legutolsó komolyabb fejleménye, hogy a kormány hajlandó referendumot tartani az elnökválasztásról, és az előrehozott választások is képbe kerültek. Mit jelent ez pontosan?
– Adrian Candu házelnök január 29-én valóban bejelentette, hogy a moldáv parlament valószínűleg megszavazná az elnökválasztás módjáról szóló referendum kiírását. A társadalom közel 90 százaléka támogatja az elnök közvetlen megválasztását. Ez azonban csak egy része a követeléseknek. Mindenek előtt azt szeretnék, hogy a kormányzó pártok mondjanak le, a parlamentet oszlassák fel és írjanak ki előrehozott választásokat. A január 20-án Pavel Filip vezetésével felállított kormánynak ugyanis rettentő alacsony a társadalmi legitimációja.
Pavel Filip a Demokrata Párt képviselője, és azt tartják róla, hogy Vladimir Plahotniuc bábja. Ki ő? Miért vörös posztó a társadalom szemében?
– Plahotniuc a legbefolyásosabb, leggazdagabb ember most Moldovában. Felemelkedése már a kommunisták időszakában, 2001-2009 között kezdődött. Mára olyan jelentős befolyást szerzett, hogy állítólag a zsebében van a főügyész, az antikorrupciós hivatal, a Demokrata Párt és a média jelentős része. Az elmúlt években a moldáv politikai életet gyakorlatilag a Liberális Demokrata Párt vezetőjével, Vlad Filattal szembeni hatalmi harca határozta meg. Plahotniuc ma a rendszerszintű korrupció szimbóluma. És ebből van nagyon elege a társadalomnak.

Vladimir Plahotniuc (balról)
Vladimir Plahotniuc (balról)

A nemzetközi sajtóban alapvetően vagy a korrupcióval, vagy Brüsszel és Moszkva csatározásával magyarázzák ezt a válságot. Melyik igaz és miért?
– Ez egy bonyolult kérdés, és valamilyen szinten tényleg benne van a geopolitika is, de a jelenlegi tüntetéseket alapvetően nem ez motiválja. Először is azt kell tudni, hogy 2009-ben kormányra került egy magát EU-pártiként meghatározó hárompárti koalíció (a Demokrata Párt is köztük van). Ezzel szemben vannak oroszbarát erők is Moldovában: a kommunisták, a Szocialisták Pártja és a Mi Pártunk. A koalíció valójában mára inkább csak névleg EU-párti, az európai értékek képviseletében annyira azért nem jeleskedik, rettenetesen elmaradtak a reformokkal és egyre jelentősebbé vált a korrupció. Mindezzel és a számonkérés hiányával diszkreditálódott az Európai Unió a társadalom szemében. Bár emiatt valóban úgy tűnhet, hogy az oroszpártiaktól indultak a tüntetések, de valójában az elsősorban civilek által szervezett Méltóság és Igazságosság Platform már tavasz óta folyamatosan demonstrál. A szocialisták és a Mi Pártunk támogatói csak később csatlakoztak.
Mit szól mindehhez Brüsszel?
– Brüsszelben komolyan aggódnak amiatt, hogy mi lesz, ha az „EU-pártiak” megbuknak. Miközben az is kezd bennük tudatosulni, hogy nem voltak elegendőek a reformok. Sőt, az egymilliárd dollárt eltüntető bankbotrány után a Moldovának szánt költségvetési támogatásokat is befagyasztották. Tehát Brüsszel mindenképpen eredményeket vár.
Az oroszbarát pártok mennyire használhatják ki a mostani válságot?
– Elég valószínű, hogy egy előrehozott választás jó eredményeket hozna nekik, köztük a szocialistáknak is, akiknek a vezérét, Igor Dodont közvetlenül támogatta Moszkva a 2014-es parlamenti választási kampányban. Persze ezt erősen befolyásolná a választás időpontja is, mert nem mindegy, mennyire erősödne meg addigra a párttá szerveződő Méltóság és Igazságosság Platform. Az is igaz, hogy a szocialisták vezérét, Igor Dodont közvetlenül támogatta Moszkva. Viszont az uniós társulási megállapodás már érvényben van, amiből elég költséges lenne visszakozni. Ezen a ponton nem egyértelmű, menyire kerülne Moszkva hatókörébe Moldova egy előrehozott választás után.

Oligarchaellenes banner a tüntetők kezében
Oligarchaellenes banner a tüntetők kezében

Az oroszoknak egyébként mennyire érné meg most (Ukrajna, Szíria és a gazdasági problémák mellett) Moldovával bajlódni?
– Moldova most nagyon rossz gazdasági helyzetben van. Egy orosz fordulat esetén a nyugati támogatás esetleges megszűnését valahonnan pótolni kellene. Hiába pici ország, nem feltétlenül érné most ez meg az oroszoknak. Ugyanakkor Moldova most teljesít annyira rosszul, hogy önmaga fenntartja azt az instabilitást, ami kedvező Oroszországnak. Egy-egy párt támogatásával is komoly befolyás szerezhető.
Mit szól ehhez az egészhez Románia?
– Történelmi okok miatt Bukarest az egyik legjelentősebb uniós támogatója Moldovának. Pénzügyi segítségre is hajlandóak lennének 160 millió dollár értékben, ha a Filip-kormány eredményeket mutat fel, és megkötik a komoly feltételeket követelő egyezményt a Nemzetközi Valutaalappal. Moldovának nagy szüksége volna erre, mert a következő hónapban becslések szerint már az 50 millió dollárt is eléri a költségvetési deficit.
A dolgok jelenlegi állása szerint mi következhet ezután?
– A Filip-kormány magától nem fog lemondani. Hiába jelölték ki erre a január 28-i határidőt a tüntetők, ez nem történt meg. Az ellenzék és a civilek január 29-i egyeztetésén két irányvonal bontakozott ki: a tüntetések folytatása és egy kompromisszumkészebb, kvázi civil felügyelet felállítása. Ez az utóbbi kezdeményezés egy nemzetközi mediátor, illetve kontroll bevonását is elképzelhetőnek tartja. Ebből az látszik, hogy a tüntetőknek egyelőre nincs egységes hosszabb távú koncepciójuk, következő lépésük nem volt előre kidolgozva. Mindeközben egyáltalán nem biztos, hogy a Filip-kormány sokáig élvezi a parlamenti többség támogatását. Ahogy az is nagy kérdés, meddig tűri a társadalom a komoly anyagi költségekkel járó válságot. Az viszont pozitív, hogy folyamatosan növekszik a civil szektor jelenléte, amire most már az Európai Unió is figyel, és amiből egy szélesebb és jelentősebb társadalmi részvétel is kialakulhat.

Képek: Wikipedia

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez