Az autóiparban rajtol a gazdasági reform Iránban

Nem titok, hogy a mérsékeltek és reformerek előretörésével megerősödött 67 éves iráni elnök jövőre újra kívánja választatni magát –  és úgy tűnik, ezt részben az iráni gazdaság átalakításával szeretné elérni. Elemzők szerint sokkal könnyebb lesz most a dolga, hogy nemcsak a parlamentben, de az ország legfelsőbb vezetőjét megválasztó Szakértők Tanácsában is az ő támogatói kerültek többségbe a keményvonalas konzervatívokkal szemben.

Róháni a héten világossá tette, hogy mielőbb gazdasági reformokat szeretne, és hogy az első lépés az autóipar privatizációja lesz. A szektor a puszta túlélésért harcolt az elmúlt években, drágán állított elő nem éppen környezetbarát és biztonságos kocsikat. Tavaly mozgalom is indult Iránban a hazai autók bojkottjára: a vásárlók így próbálták változtatásokra rávenni a gyártókat.

“Az autóiparnak versenyképesnek kell lennie” – mondta az elnök egy teheráni autós konferencián, hozzátéve, hogy a “kormányzati támogatás nem tarthat örökké”, és az irániaknak joguk van a választáshoz. “Az, hogy egy vagy két gyárat útjára indítunk, és azt mondjuk: eszed, nem eszed, nem kapsz mást – nos, ilyen logikát a kormány nem támogat.”

A világon mindenki Iránért fut most versenyt: a csaknem 80 milliós piactól sok nagy és kicsi cég reméli a gazdasági szankciók évei után a saját növekedését. Hisz a büntetőintézkedések miatt a kereslet nagy része kilégítetlen maradt Iránban, sokan próbálják most bepótolni azt, amitől sokáig elestek.

Mindazonáltal a legnagyobb üzletet a történelmi megállapodás és a szankciók feloldása óta maga a teheráni kormány kötötte 25 milliárd dollár értékben, 118 Airbus repülőgép vásárlásáról.

Róhánira elég nagy nyomás nehezedik annak érdekében, hogy elejét vegye a külföldi, főképpen amerikai cégek túlzott gazdasági befolyásának. Iránban ugyanis sokan tartanak attól, hogy az országba “beszivárgó” vállalatok révén a külföld alá tudná aknázni az Iszlám Köztársaság politikai rendszerét is.

Ugyanakkor, ahogy azt Amir Mohebbian teheráni politikai elemző a Your Middle East magazinnak elmondta, a gazdaság reformjának szükségességét senki sem vitatja igazán Iránban. Egyedül az okoz feszültséget, hogy miképpen menedzseljék a változásokat. Róháni tavaly kivezette Iránt a recesszióból, de a növekedés azóta stagnál.

Mohebbian szerint Irán iparágakat és technológiát akar importálni, nem termékeket. Mert ha csak árut hozna be, akkor nem teremtene munkahelyeket, a pénz pedig egyszerűen kirepülne az országból.

Róháni és miniszterei is arról beszélnek, hogy a külföldi pénz, a külföldi befektetések elsősorban az ország fiataljain segítenek majd, akik között 25 százalékos a munkanélküliség, két és félszer nagyobb az országos átlagnál.

Minden a gazdaságról fog szólni, ez az elnök legfőbb prioritása a jövő júliusi elnökválasztás előtt  – véli Ellie Geranmayeh, az Európai Tanács Irán-szakértője is. A hatalmas kőolaj- és földgáztartalékokkal, az 1979-es iszlám forradalom és az iraki-iráni háború óta alulfejlett iparral rendelkező Iránban a lehetőségek óriásiak.  “Vissza akar kerülni a nemzetközi gazdasági platformra, különösen európai befektetések révén az iráni energiapiacon” – mondja Róhániról a szakértő.

De ehhez az új parlament májusi megalakulása után Róháninak ügyesen kell majd egyensúlyoznia az egymással versengő követelések között. Miközben a legfelsőbb vezető, Ali Hámeni ajatollah támogatta Róhánit az atomprogramról kötött megállapodás ügyében, és a gazdaság javítását szeretné maga is, a külföldiek bevonásával kapcsolatban óvatos, és el fogja számoltatni az elnököt. Ami Hámeneit és a nagyhatalmú Forradalmi Gárdát illeti, Róháni meg akarja őrizni pozitív kapcsolatait a többi hatalmi központtal, és tartózkodik az olyan radikális lépésektől, amilyenek miatt több elődjét is a partvonalra tették – mondja Geranmayeh.

Hiába volt Mohammed Hatami elnök népszerűsége elsöprő 1997 és 2005 között, a reformer elnököt megbénította a vita a Forradalmi Gárdával és más befolyásos testületekkel, például az Őrök Tanácsával. Amelyik keresztbe is tett a törvényeinek, jóllehet a parlament elfogadta azokat. Ami pedig a másik oldalt illeti, Hatami keményvonalas utóda, Mahmúd Ahmadinezsád is nem egyszer csapott össze Hámenei ajatollahhal.

De Francois Nicoullaud politikai elemző, aki 2001 és 2005 között Franciaország teheráni nagykövete volt, azt mondja: a gazdasági fejlődés nem lesz gond. “Hacsak Hámenei nem akaszt rudat a kerekek közé”.