Lecsaptak a nindzsák Brazzaville-ben, több ezren menekülnek a harcok elől
Egyik napról a másikra polgárháborús helyzet alakult ki a Kongó Köztársaság fővárosában, Brazzaville-ben, ahol olyan heves harcok robbantak ki, hogy a Kongó folyó túloldalán fekvő Kinshasában is hallani lehetett a gépfegyverek ropogását és a robbantásokat. A kormány egy korábban feloszlatott lázadó szervezetet okol a mostani harcok kialakulásért, amely azóta újraszerveződött, és úgy hívja magát, hogy Nindzsák. A heves indulatok minden bizonnyal a márciusi választások miatt törtek a felszínre, miután Dennis Sassou Nguesso elnök elsöprő győzelmet aratott riválisai felett. Az ellenzék azonban csalással vádolja az elnököt, ezért nem hajlandó elfogadni a végeredményt. Az alkotmánybíróság egyébként most vizsgálja a március 20-i szavazás kimenetelét.
A harcok hétfőn, helyi idő szerint hajnal két óra környékén robbantak ki Brazzaville két déli negyedében, Makelekelében és Mayanában. Mindkét hely az ellenzékiek fellegvárának számít. Szemtanúk a Reuters és az AFP hírügynökségnek rendkívül heves harcokról számoltak be, és többen is jelezték, hogy robbanásokat is hallottak az összecsapások során. Reggel nyolc körül a harcok ismét fellángoltak. A Kongó folyón túloldalán fekvő Kinshasában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban is hallani lehetett a harcok zaját. Halálos áldozatokról és sérültekről továbbra sincsenek információk. A helyzet súlyosságát azonban jelzi, hogy a harcok miatt több ezer ember hagyta már el otthonát, és menekül el folyamatosan a fővárosból.
A kongói kormány szóvivője, Thierry Moungalla elmondta, hogy a támadók katonai objektumokat és több rendőrségi épületet támadtak meg. Több másik épületet pedig felgyújtottak, köztük a makelekelei városházát is. A kongói vezetés a nindzsákként elhíresült lázadószervezetet okolja a kialakult káoszért, melynek tagjai annak idején Fredric Bintsamou protestáns lelkész, prédikátor irányítása alatt harcoltak a 90-es években dúló polgárháborúban. A kongói kormány szóvivője azonban óvatosan fogalmazott, és konkrétan nem említett meg és nem is vádolt meg egyetlen egy ellenzéki politikust sem. Mungalla azonban elismerte, hogy a harcok nagyvalószínűséggel a márciusi választások miatt robbanhattak ki, aminek az eredményét „a demokrácia egyik nagy pillanatának” nevezte.
A fővárosban jelenleg katonák és rendőrök állomásoznak, és szigorú biztonsági intézkedések vannak érvényben. Több főútvonalat lezártak, elbarikádoztak, és a belvárosban ellenőrzőpontokat is felállítottak a hatóságok. A gépjárműveket gyakorlatilag egymás után kutatják át a kormányerők.
A jelenlegi elnök, Denis Sassou Nguesso 32 éve irányítja az országot. Először 1979-ben került hatalomra, de 1990-ben nemzetközi nyomásra és a többpárt rendszer bevezetése után gyakorlatilag megfosztották végrehajtói hatalmától, de ettől függetlenül 1992-ig posztján maradhatott, beleszólása azonban nem volt az ország irányításába. A ’92-es elnökválasztáson végül a harmadik helyet szerezte meg, ezért ellenzékbe kellett vonulnia. Nguesso 1994-ben Párizsba vonult száműzetésbe, majd 1997-ben visszatért az országba, hogy induljon a következő elnökválasztáson, de akkor kitőrt a második polgárháború. Nguesso akkor a Kobra néven elhíresült fegyveres milícia vezetője volt.
Végül angolai katonai segítséggel sikerült felülkerekednie riválisain, a Nindzsákon és a Cocoyékon. Ezután pedig elfoglalta az elnöki széket, önmagát kiáltva ki államfőnek. Ezt követően egy többéves, bonyodalmas átmeneti időszak vette kezdetét, amit hivatalosan a 2002-es elnökválasztás zárt le, Nguesso győzelmével, aki akkor a szavazatok 90 százalékát szerezte meg úgy, hogy két legfőbb politikai riválisának lehetetlenné tették, hogy versenybe szálljanak. Nguesso győzelme után egyből hozzálátott pozíciója és hatalma megszilárdításához, illetve kiterjesztéséhez. Ennek érdekében új alkotmány vezetett be, ami ötről hét évre hosszabbította meg az elnök hivatali idejét, majd új jogkörökkel ruházta fel magát. 2009-ben ismét újraválasztották, a szavazatok 76 százalékát szerezte meg, az ellenzék azonban bojkottálta a voksolást. 2015 októberében népszavazást rendelt el, hogy ismét módosítsa az alkotmányt annak érdekében, hogy a 2016-os elnökválasztáson harmadszorra is indulhasson. A március elnökválasztáson végül 60 százalékkal nyert. Az ellenzék azonban csalással vádolta meg őt és kormányát, ezért nem hajlandó elfogadni a végeredményt ,amit most az alkotmánybíróság vizsgál.
Kép:Dailymail