“Halban nagyok vagyunk” – esélyek Afrikában

60 országból több, mint 1200 kiállító jelent meg Afrika legnagyobb mezőgazdasági vásárán, a SIAM-on a marokkói Casablancában. Az érdeklődés hatalmas, és a magyarok számára is van – lenne – hely.

A vásáron hatalmas a tolongás – a nagyközönségi napokon – mert a jegyek ára igen nyomott, felnőtteknek alig 3 euró, gyermekeknek 1. És látnivaló,  no meg kóstolnivaló van bőven. A kiállítók láthatóan versengtek egymással, hogy ki tudja a legszínpompásabb, legvonzóbb standot építeni. A legszebbek talán az afrikai országok standjai -teli olyan egzotikus élelmiszerrel, amit hazájuk ajánl.

Afrika ugyanis igencsak megváltozott az elmúlt évtizedekben, már nemcsak segélyekből élnek az emberek – sőt egyes országok kimondottan jelentős  mezőgazdasági kivitelre képesek. És behozatalra is – a világon legdinamikusabban növekvő népesség ugyanis mára növekvő vásárlóerővel párosul, így Afrika jelentős mértékben hoz be élelmiszeripari termékeket.  Ez pedig nemcsak a potenciális szállítóknak, hanem az élelmiszeriparban érdekelt cégeknek is érdekes lehet – hiszen  a kereskedelmen túl a technológiai transzferben, gyárak létesítésében, helyi fejlesztésekben is érdekeltek az afrikai partnerek. Marokkó pedig – e tekintetben is – Afrika kapujának számít.

Éppen ezért vannak jelen a vásáron a legnagyobb európai gyártók-termelők.  És persze hazánk is – meséli Steier József, a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ Marokkóval foglalkozó szakembere. Azt mondja, olyan ajánlattal tudunk a marokkói partnerek elé állni, amely minden igényt kielégít. Hiszen nem csak a hagyományosan jó magyar technológiákat tudnánk kivinni a brojlercsirkétől az édesvízi haltenyésztésig, de olyan speciálisan a marokkói viszonyokra szabott magyar fejlesztések is elképzelhetők, amelyek például az ország “Zöld tervébe”, a sivatag visszaszorításába illeszkednének. Mint mondta, már most vannak ígéretes tárgyalások – például a tejiparban -, de még sok a tennivaló.

IMG_5970

 

Kiemelte az ország déli részén fekvő Dakhla tartomány jelentőségét. A déli régió fejlesztése a királyság egyik legfontosabb stratégiai célja, ezért jelentős pénzforrásokat rendeltek ide – a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ pedig kiváló kapcsolatot ápol a régió vezetésével. Ezért is tartja érdemesnek, hogy akár élelmiszeriparral, mezőgazdasági fejlesztéssekkel foglalkozó szakemberek, vállalatok is részt vegyenek a régióba hamarosan induló magyar üzleti delegációban.

 

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez