A szavak emberei – harmadik nyelvésztábor Sátoraljaújhelyen

A Manyszi, azaz a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda támogatóival karöltve harmadszorra rendezte meg szakmai táborát: a nyelvésztábort. Ahogy a neve is mutatja, nem csupán szakmai előadásokból állt a program, hanem kirándulás, evés-ivás, szórakozás is várta a magyar nyelv szerelmeseit.

Mire jó a nyelvtan jeles?

A nyelvészek munkájának létjogosultságát sokan megkérdőjelezik, hiszen velünk született tudásnak tartják az anyanyelvet, vagy éppen értetlenül állnak az előtt, miért kellene helyesen papírra vetni gondolatainkat. Holott a nyelvész tudása sok területre konvertálható, bizonyos nézetek szerint a nyelvészprofesszorok agya a nyomozók agyával egyformán működik: itt is ki kell deríteni, utánajárni, felfedezni, bele nem nyugodni. Sokféleképp lehetne csoportosítani a nyelvészek munkáját, alapvetésül választhatjuk például a szinkróniát és diakóniát, azaz a jelenlegi nyelvállapotot vizsgáló és a múltbéli nyelvi hagyományok leírását. Azért rendkívül izgalmas tudományág ez, mert a nyelv folyton változik, megújul, átvételekkel gazdagodik, formát bont, ezáltal soha nem válik kimeríthetővé, végképp megismertté.

ny2

Ráadásul a magyar nyelvet a világ legösszetettebb és kifejezőbb nyelvei között tartják számon, nem véletlenül írta George Bernard Show is azt, hogy ha a magyar lett volna az anyanyelve, akkor az életműve sokkal értékesebb lett volna. Ezzel arra utal, hogy magyar nyelven sokkal érzékletesebben lehet leírni az érzelmek titkos rezdüléseit, a parányi különbségeket.

Ahol mindenki a szavak embere

Ha nyelvi érdekességeket szeretnénk olvasni vagy tanácsot kérni, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodához fordulhatunk: ez ugyanis a magyar nyelvi géniuszok közössége. Az e-nyelv.hu-n keresztül tájékozódhatunk új felfedezésekről, új írásmódokról, szabályokról.

Nyelvészek nyaralása

Balázs Géza, a Manyszi igazságügyi nyelvész szakértője kezdeményezésére már harmadik alkalommal rendezte meg a közösség táborát: a nyelvésztábort. A program túlnyomó részt előadásokból állt, melyek többségében nyelvészeti kérdéseket boncolgattak. Például Dr. Kiss Róbert Richard a címadásról beszélt: manapság már akár három soros is lehet egy jó cím, és a lényeg nem a tartalomtükrözés, hanem hogy figyelemfelkeltő és kattintásra sarkalló legyen.

ny1

A határon túli magyar nyelvi jelenségekről is szóltak előadások, például Márton Attila és Ferencz András csángó-magyar oktatási programját mutatta be. Volt pár, mely messzebbre kalandozott és a kiemelkedő magyar tehetségek életéről szólt, így Balázs Géza a Bolyaiak előadása is, melyből megtudhattuk, hogy Bolyai János arra törekedett, hogy a boldogságot matematikai képlettel kiszámíthatóvá és ezáltal előállíthatóvá tegye.

ny4

A fennmaradó szabadidőben pedig mindenféle tervezett és nem is várt kalandokba keveredtek: a füzesi várban kerekasztal beszélgetést tartottak, az interaktív újhelyi Kazinczy Múzeumban preparált őzikét néztek, majd másnap a szomszédos Széphalom polgármesterének köszönhetően megkóstolták a vadétel-főző versenyen készült őzpörköltet, miután a jó étvágyat megalapozták a helyiek vendégszeretetének egyik legfőbb kifejezőeszközével: a pálinkával. Az összejövetelt méltó módon a széphalmi Kazinczy Múzeumban zárták le Pölcz Ádám és Balázs Géza irodalmi és zenés estjével, de csak miután együtt megnézték a magyar-izlandi Eb-mértkőzést a múzeum előadótermének kivetítőjén.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez