Afrika is szívhat a Brexit miatt

A jelenleginél erősebb és hatékonyabb kapcsolatokat tud működtetni a fekete kontinenssel Nagy-Britannia, ha kilép az Európai Unióból – hangoztatta elhivatottan a szigetország Afrika-minisztere, James Duddridge. Az amerikai Foreign Policy nem ért vele egyet.

Az Európai Fejlesztési Alap az első számú, Afrikát segítő uniós program. Jelenleg ebbe Franciaország és Németország után Nagy-Britannia adja a legtöbb pénzt, igaz, a britek az összköltségnek csupán valamivel több mint 14 százalékát.

Ha a kilépést követően a Brit Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium rendelkezne ezzel az összeggel, nyilván alaposan meggondolnák, mire költenek minden egyes pennyt. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy jelenleg jóval nagyobb befolyásuk van a briteknek az EU Afrika-politikájára, mint azt az alig egyhetedes részesedésük indokolná.

Párizs mellett London szava számít a legjobban, és csak utánuk következik a többi 26 tagállam. Ha a britek tényleg benyújtják Brexit-kérelmüket, akkor Brüsszelben már senki nem fog rájuk hallgatni Afrika-ügyekben. Miközben az alapba továbbra is fizetniük kell, míg le nem zárul a végleges szakítás (ez legalább két év, de inkább több).

Mindez nem egy afrikai államot befolyásolna. Szomália stabilizálására például évi 80 millió eurót költ az EU. Ennek jelentős része az Afrikai Unió szomáliai békefenntartó missziójára (AMISOM) megy. Párizs már a Brexit előtt kezdeményezte a pénz újraosztását, hogy más afrikai államok, például Mali is részesedhessenek az összegből.

Nagy kérdés: mi lesz az AMISOM és az Unió Szomália-politikájának sorsa Nagy-Britannia kiválása után? Hasonló aggodalmak vetődnek fel Szudánnal, Eritreával és Etiópiával kapcsolatban is. Vajon sikerül-e a britek nélkül is elérni a helyi fejlesztéseket, amelyek a tervek szerint megállítanák, de legalább is jelentősen csökkentenék a folyamatos afrikai menekültáradatot. Vagy éppen a Brexit miatt még nagyobb hullámmal kell megküzdeniük a briteknek?

A múlt csütörtöki referendum miatt nemcsak a font zuhant óriásit, de rögtön az afrikai gazdaság is megérezte a hatásait. Különösen Dél-Afrika, amelynek számos nagyvállalata van bejegyezve a londoni tőzsdére is. Bár a tényleges Brexit után Nagy-Britannia kedvezőbb szerződéseket alakíthat ki Afrika államaival, de mivel 52 országról van szó, a folyamat igen hosszasnak ígérkezik. Ugyanakkor a védővámokat ellenző britek nélkül félő, hogy Brüsszel kevésbé lesz megengedő az afrikaiakkal.

Kép: pixabay

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez