Putyin nem ül karba tett kézzel, ha Finnország belép a NATO-ba
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sauli Niinistö finn kollégájával tartott találkozó utáni közös sajtótájékoztatón a finnországi Naantaliban úgy fogalmazott: ha szomszédja belép a katonai szövetségbe, akkor el kell gondolkodnia azon, hogy azok az orosz katonák, akiket korábban elvezényeltek a finn határ közeléből, maradnak-e jelenlegi pozíciójukon.
Az orosz államfő úgy fogalmazott, hogy a belépéssel a finn hadsereg elvesztené függetlenségét és szuverenitását, teljes egészében az orosz határok felé terjeszkedő NATO-struktúra részévé válna. “Mit gondolnak, az eddigieknek megfelelően teszünk, a finn határtól másfélezer kilométerre vezényelt katonáink jelenlegi helyükön maradnak?” – tette fel a kérdést Putyin. Hozzáfűzte: “mégis mit kéne tennünk, hogy a határaink közelében növekvő NATO-jelenlétre válaszoljunk?”
Hangsúlyozta, hogy Oroszország párbeszédet próbál indítani a NATO-val, függetlenül attól, hogy a katonai szövetség az orosz határok felé terjeszkedik. Hozzátette, hogy Oroszország a júliusi varsói NATO-csúcs után, Brüsszelben kezdeményez dialógust a katonai szövetséggel a bizalom növelése és a konfliktusok elkerülése érdekében. Az orosz elnök kitért arra is, hogy támogatja Helsinki javaslatát a balti térségben jeladó nélkül repülő gépek tilalmáról. Hozzátette, a kérdést napirendre tűzik majd a brüsszeli NATO-orosz találkozón.
A finn elnök közölte: országa meg akarja őrizni a nyitott párbeszédet Oroszországgal, a kétoldalú kapcsolatok a finn védelem egyik elemét képezik. Emlékeztetett, hogy országa azonban a nyugati országokkal, valamint a NATO-val is együttműködik, egyebek közt a haditechnológia terén. Hozzátette, hogy Finnország, mint nem nagy ország, eleget tesz a nemzetközi egyezményeknek.
Vlagyimir Putyin a finn üzleti szféra és együttműködés iránti orosz érdeklődésről is beszélt. Javasolta, hogy az Oroszország elleni szankciók miatt elszenvedett károkat úgy csökkentsék a finn vállalatok, hogy áttelepülnek a Oroszországi Föderáció területére, és ott folytatják termelőtevékenységüket. Putyin a Brexittel, az Egyesült Királyság EU-tagságáról szóló referendummal kapcsolatban kijelentette: a Brexithez hasonló döntések “kardinális módszer” arra, hogy ki lehessen bújni az uniós szankciók alól. Az ukrán válság kirobbanását követően Finnországban felmerült a NATO-csatlakozás kérdése, Jyrki Katainen és Alexander Stubb konzervatív miniszterelnök is a tagság mellett állt ki, de világossá tették, hogy tisztában vannak azzal, hogy a társadalom többsége nem támogatja a csatlakozást. Ugyanakkor az utóbbi két évben pedig szorosabbá vált Helsinki együttműködése a katonai szövetséggel.