Trump lángba boríthatja a választási küzdelmet

Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölt kampányának új vezetői várhatóan a korábbinál is durvább és kíméletlenebb kampányt folytatnak majd, és sokan attól tartanak, hogy “lángba borítják” a választási küzdelmet.

Az amerikai politikai elemzőket és a médiát is alaposan meglepte, hogy Trump szerda reggelre átalakította kampánystábját, és a radikális jobboldali médiából szerződtetett kampányfőnököt.

A The Washington Post című lap már szerda délelőtti internetes kiadásában azt írta, hogy az új kampányfőnök, Stephen Bannon, aki eddig a Breitbart News vezetője volt, Trumphoz hasonlóan durva stílusú és konfrontatív személyiség, s felhívta a figyelmet arra, hogy a Breitbart News internetes oldalain és rádióműsoraiban Bannon rendre azoknak biztosított megszólalási lehetőséget, akik a Republikánus Párt elitjét és kongresszusi politikusait bírálták. A Politico arra hoz példákat, hogy a Bannon vezette rádióműsorokban gyakran kapnak helyet összeesküvéselméletek is, például arról, hogy az Obama-kormányzatba beférkőztek az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet terroristái, vagy hogy Huma Abedin, Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt bizalmas munkatársa “összejátszik” az egyiptomi Muzulmán Testvériség nevű betiltott radikális szervezettel.

A CNN politikai elemzője “utcai harcosnak” nevezte Bannont, s hangsúlyozta, hogy kinevezésével a média működési mechanizmusát nagyon is jól ismerő Trump az eddig megszólított és megnyert választói táborát akarja erősíteni, és nem új választók megnyerésére törekszik. Nicholas Kristof, a The New York Times tekintélyes kolumnistája szerint Trumpból lényegében a jobboldali rádiók és internetes újságok, valamint a Fox televízió “csinált” elnökjelöltet, mégpedig azzal, hogy teret adott neki, és ennek köszönhetően a politikában kívülállóként “ostromolhatta meg” a Republikánus Párt várát. Kristof megállapítja, hogy miután nem különösebben eredményesen udvarolta körbe a republikánus pártelitet, Trump most visszatér ahhoz a jobboldali sajtóhoz, amelynek oly’ sokat köszönhet, s tőlük várja a segítséget, hogy kampánya a választásig hátralevő már nem egészen három hónapban sikeres legyen.

Hillary Clinton, az ohiói Clevelandben kampányolva reagált a Trump-kampánycsapat változásaira. “Donald Trump már megmutatta nekünk, hogy ki is ő. Kirúghat a kampányából és felvehet oda bárkit, megtehetik majd, hogy új stílusú szöveget olvastatnak fel vele a súgógépről, de ettől ő még ugyanaz az ember, aki nekitámad katonacsaládoknak, lekezel nőket, kigúnyol fogyatékosokat, és azt hiszi, hogy többet tud az Iszlám Államról, mint a mi tábornokaink” – hangoztatta Clinton Clevelandben.

Trump New Yorkban, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) manhattani irodájában tekinthette meg az Egyesült Államokat fenyegető veszélyekről és más biztonsági kérdésekről összeállított, titkosított információkat tartalmazó dokumentumokat, illetve hallgatta meg a szakemberek tájékoztatóját. A több mint kétórás találkozóról távozva nem volt hajlandó nyilatkozni a rá várakozó újságíróknak.

Szerdán reggel a Fox televíziónak adott interjújában Trump még kisebbíteni igyekezett a tájékoztató jelentőségét, s azt mondta, hogy nem nagyon bízik az információk hitelességében, mert szerinte az elmúlt tíz évben a titkosszolgálat téves információkat adott. Ennek példájaként azokat a félrevezető hírszerzési adatokat hozta fel, amelyek Irak 2003-as inváziójához vezettek, s bár az amerikai erők és szövetségeseik megbuktatták Szaddám Huszein diktátort, hatalmi űrt teremtettek, amelyben megjelentek az iszlám nevében fellépő terroristák.

A titkosszolgálati adatok iránti bizalmatlanságával indokolta Trump azt is, hogy a találkozóra elkísérte őt Michael Flynn nyugalmazott altábornagy, aki tanácsadója neki biztonsági kérdésekben, valamint Chris Christie New Jersey-i kormányzó. Trump titkosszolgálati tájékoztatóját viták előzték meg, mert bár minden elnökválasztás előtt a jelölteket a titkosszolgálat ellátja bizalmas információkkal, ezúttal Trump járatlansága a világpolitikában, feltételezett oroszbarátsága, valamint szókimondó stílusa sokakban kétségeket ébresztett afelől, hogy szabad-e titkosított információkat a tudomására hozni. A titkosszolgálat egyik munkatársa a CNN hírtelevízióban így fogalmazott: az idei elnökválasztás különleges, mert az amerikai történelemben még nem fordult elő, hogy az egyik elnökjelöltben nem lehet megbízni, a másikról pedig az FBI igazgatója mondta ki, hogy külügyminiszterként hanyagul kezelte a titkosított információkat.

A titkosszolgálat természetesen a demokraták elnökjelöltjét, Hillary Clintont is tájékozatja majd, ennek időpontjáról azonban még nem adtak tájékoztatást. Jill Stein sem a demokraták elnökjelöltjét, Hillary Clintont, sem a republikánus jelöltet, Donald Trumpot nem látná szívesen a Fehér Házban. “Nem tudnék nyugodtan aludni, ha bármelyikük az Egyesült Államok következő elnöke lenne” – jelentette ki a CNN hírtelevízió szerda esti politikai vitaműsorában, amelynek vendége ő és alelnökjelöltje, Ajamu Baraka chicagói emberjogi harcos volt.

Jill Stein, a 66 éves massachusettsi orvos bemutatkozásakor büszkén és mosolyogva közölte, hogy még soha nem viselt politikai tisztséget.

A már nem praktizáló orvosnő azt fejtegette, hogy amennyire “megvetendőeknek” tartja Donald Trump szavait, annyira “zavarba ejtőek” számára Hillary Clinton eddigi tettei is. Trumpot bevándorlóellenesnek, idegengyűlölőnek, rasszistának nevezte, de utalt arra is, hogy szerinte Hillary Clinton politikája miatt ölték meg emberek millióit például Irakban.

A Zöld Párt két politikusa a meghívott közönség kérdéseire is válaszolt. Az egyikre felelve Stein leszögezte: a zöldeké ma az egyetlen párt, amely teljesen független a nagyvállalatok befolyásától. Elmondta azt is, hogy Bernie Sanders vermonti szenátor, volt demokrata elnökjelölt-aspiráns “politikai forradalmára” szeretnék építeni tevékenységüket, bár nem fejtette ki részletesen, hogy ez a gyakorlatban mit jelent majd.

Jill Stein beszélt külpolitikáról is. Azt mondta, hogy a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után tizenöt évvel a terrorizmus elleni háború nem hozott eredményeket. “Csak Irakban egymillió embert öltünk meg” – szögezte le, hozzátéve, hogy a terrorellenes harc kudarcos államokat, menekültek millióinak áradatát és újabb terrorakciókat teremtett. A terrorellenes háborút teljes egészében újra kell gondolni, “új típusú offenzívára, békeoffenzívára szólítunk fel a Közel-Keleten” – mondta. Ennek szerinte magában kell foglalnia a fegyverembargót a közel-keleti térségben, valamint a terroristákat finanszírozó országok támogatásának megvonását. Konkrétan Szaúd-Arábiát említette.

Az afroamerikai Ajamu Baraka alelnökjelölt Barack Obamát ostorozta, mondván, hogy az Egyesült Államok első fekete elnöke nem felelt meg az elvárásoknak. Obamának “történelmi lehetősége lett volna átalakítani ezt az országot”, de liberális politikai elkötelezettsége és liberális világlátása megakadályozta ebben – mondta az alelnökjelölt. A Zöld Pártnak – a CNN által a politikai vitaest előtt készíttetett közvélemény-kutatása szerint – országosan ötszázalékos a támogatottsága.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez