Találós kérdés: Mi a közös a rózsaszínben és az űrkutatásban?

A válasz: Toulouse. A dél-franciaországi városban rózsaszín gránitkövekből épültek a házak és itt alakították ki a francia űrkutatás központját jó félévszázaddal ezelőtt. Toulouse határában egy egész űrvárost húztak fel a lelkes kíváncsiskodóknak és az alapos szakértőknek. Az első kategóriába tartozóként léptem át a komplexum kapuját.

„Ezek a franciák nagyon sokat foglalkoztak a Holddal” – mondja az amerikai Gun Club elnöke az Utazás a Holdra című Verne-regényben. Valóban így van ez. Charles de Gaulle nem véletlenül alapította meg az Országos Űrkutató Központot (CNES) 1961-ben. A cél a francia katonai és polgári űrkutatás programjának megtervezése és végrehajtása volt. A ma már több helyszínen több mint kétezer embert foglalkoztató intézmény az európai közös űrkutatás egyik alapköve.

A kiállítótér a szemközti barna épületben
A kiállítótér a szemközti barna épületben van

Az eredményekre méltán büszke Toulouse szívesen tárja a világ elé az űr és az űrkutatás titkait. Az űrvárosba (Cite de l’espace) 24 euróért léphet be egy felnőtt. Még mielőtt szívnánk a fogunkat a jó 7000 forintos jegyár miatt, vegyük észre a figyelmeztetést: szánjunk egy teljes napot a 2500 négyzetméteres komplexumra!

Tisztaszoba, ahol a rendkívül bonyolult szerkezeteken dolgoznak
Tisztaszoba, ahol a rendkívül bonyolult szerkezeteken dolgoznak

Tényleg kell rá ennyi, akár gyerekkel, akár a téma iránt érdeklődő felnőttel indulunk neki a kalandnak. Ne tántorodjunk meg, ha reggel tízkor kígyózó sorok állnak előttünk a jegypénztáraknál. Gyorsan haladnak és déltől gyakorlatilag kong az ürességtől az előcsarnok.

Gagarin hőstette megnyitotta az ember előtt az űrkorszakot - L'Aurore (1961. április 13.)
Gagarin hőstette megnyitotta az ember előtt az űrkorszakot – L’Aurore (1961. április 13.)

A jeggyel és a prospektussal a kezünkben hirtelen nehéz eldönteni, hol is kezdjük a túrát. Van űrkutatástörténeti kiállítás, a műholdak működését magyarázó interaktív emelet, meteorológiai terem.

Szemben az Ariane 5
Szemben az Ariane 5

A hatalmas kertben ott a csillagvizsgáló, az 53 méteres Ariane 5 hordozórakéta, egy Szojuz űrkapszula, amibe bele lehet bújni és a Mir űrállomás élethű mása, amin végig lehet sétálni.

A Mir űrállomás (1986-2001) élethű mása
A Mir űrállomás (1986-2001) élethű mása

Aztán ott a kifejezetten gyerekeknek szánt bázis, ahol óvodások és kisiskolások nyelvén érthető például, mi is az a szkafander. A planetáriumban csillagképeket magyaráznak és filmeket vetítenek, de nem mindegyikhez van angol fordítás. Illetve az is könnyen megesik, hogy a többórás nézelődés után álomba merülünk a csillagfényes boltozat alatt.

DSC_1660

Az űrváros ajándékbolttal is kecsegtet, de igazán semmilyen érdekes szuvenír nincs benne. Akaratos ötévesek nem zaklatták szüleiket, hogy ezt vagy azt vegyék meg. Az Asztronauták bárjában bár van gyerek menü, űrkajára ne számítsunk. A dél-franciaországi konyha szerepel az étlapon. Egyébként sem kötelező itt enni, több piknik-terem is van, ahol elfogyaszthatjuk az előrepakolt elemózsiát.

Kicsik és nagyok is élvezik a holdjárást
Kicsik és nagyok is élvezik a holdjárást

Az egész napos űrcsavargás legelején egy dologra érdemes odafigyelni: Úgy osszuk be az időnket, hogy ne kelljen hosszú sorokat várnunk a méltán népszerű centrifuga-széknél vagy a holdjárást szimuláló szerkezetnél. Az űrváros helyszíni alkalmazottja készségesen elárulja, körülbelül hány óra múlva érdemes visszatérnünk.

Főkép: Figyelem, robbanó rakéták! (Képek: TCsO)

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez