Magyar ötlet: zöldítsük ki a Szaharát!

Az Atlanti-óceántól a Csád-tavig húzódik majd egy zöld övezet a Szaharában. A több mint 2000 km-es sáv ötlete Dr. Steier József fejéből pattant ki. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakmai osztályának munkatársa az OzoneNetwork Egyenlítő című műsorában mesélt a részletekről.

Többször is pompázott már zöldben a Szahara, tízmillió évvel ezelőtt biztosan – állapították meg francia tudósok. Ez ütött szöget Steier József fejében. Az tény, hogy már próbálkoztak bezöldíteni a Szaharát és az is, hogy vannak szárazságtűrő fajok. Ugyanakkor egy-egy fa ültetése nem megoldás, mert az állatok lelegelik, az emberek leszedik.

A Zöld Szahara projekt az Atlanti-óceántól celláról cellára indul majd el a sivatag felé és ék alakban, körülbelül 2000-2500 kilométer hosszan célozza meg a Csád-tavat. Egy cella 25 négyzetkilométer területű. Valójában a méretétől függően egy ilyen zöld cella már akkora vákuummennyiség produkálására képes, hogy odacsalogatja az esőt. Csökkenti a légnyomást és arra készteti a páratömegeket, hogy ne északon szakadjon le egy hatalmas áradás, hanem Afrikában kicsit belenyaljon a szárazföldbe az esőfelhő.

Nemcsak fákat ültetnek majd a cellákba, hanem közéjük más  növényeket is. Például köles, cirok, chili, konyhakerti növények – amelyek a helyi lakosság ellátását is biztosíthatják. A telepíteni szánt fák között szerepel a smaragdfa is. Megfelelő körülmények között ez a fa napi 3 cm-t nő és bizonyos koncentrációban a sós vizet is bírja. A többiekhez képest tízszer több szén-dioxidot tud feldolgozni, jó mézelő és a levele takarmányként is hasznosítható. A smaragdfa egyetlen hátránya, hogy az ültetés után nagyon magas a vízigénye, ami viszont egy magyar gyökéritató szabadalommal megfelezhető.

Hogy pontosan mikorra zöldül ki a Szahara, még nem lehet tudni. Steier József sokak által támogatott projektje azonban azt a célt szolgálja, hogy egyesüljenek az afrikai, az európai és az amerikai gazdasági, valamint a klímaváltozással járó érdekek és a természet erejével sikerüljön ezekre választ adni.

Steier József 10 éves korában ismerkedett meg Afrikával, amikor édesapja szakértőként Guineában dolgozott. Nagyon megszerette a kontinens összetett kultúráját. Amikor a rendszerváltás előtt megérkezett Magyarországra a gázautó, épített egy gázterminált. Ennek köszönhetően bízták meg az esztergomi energiagazdálkodási tudományos egyesült alelnöki, majd elnöki tisztével. Innen került később a BKIK-ba, ahol munkatársaival létrehozta az energiaipari szakmai osztályt. Ő vezeti a HTCC-házat, a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Kamara kirendeltségét Marokkóban.

Kép: Wikimedia Commons

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez