Nemzetközi befektetési és támogatási konferencia volt Tunéziában

A konferenciára mintegy 1800-an regisztráltak, európai, közel-keleti és afrikai országokból. A rendkívüli biztonsági intézkedések és protokolláris szigor betartásával megtartott tanácskozást a tunéziai államelnök Béji Caïd Essebsi nyitotta meg.

Beszédében az elnök röviden vázolta Tunézia nagyon nehéz gazdasági helyzetét, ami elsősorban a Ben Ali-diktatúra és a forradalom utáni kritikusan nehéz demokratikus átmenet következménye.

A legutóbbi parlamenti választások után lehetőség nyílt a politikai, gazdasági és társadalmi stabilitás megteremtésére, de ehhez Tunézia barátainak segítsége is szükséges.

Az elnök megnyitóját követően a katari emír, a francia miniszterelnök és a frankofón ügyek kanadai miniszter asszonya tartotta meg beszédét. További felszólalók: a volt német és svájci államelnök, a török gazdasági miniszter, az EBRD elnöke, a kuvaiti és szaúdi pénzalapok elnökhelyettesei és a korábbi belga miniszterelnök-helyettes.

Videóüzenetet küldött Christine Lagarde és az ENSZ képviseletében António Guterres együttműködésért felelős megbízott, aki januártól az új főtitkár lesz.

Tunéziai részről a gazdasági miniszter, a gyáriparosok szervezetének (UTICA) elnöknője és a szakszervezeti szövetség elnöke szólalt fel.

Az összes felszólaló politikai és gazdasági támogatásáról biztosította Tunéziát, üdvözölték a demokratikus átalakulást és a politikai rendszer megszilárdulását. A konferencia plenáris üléssel, majd a szakemberek találkozóival, tárgyalásaival folytatódott.

A második napon az előadásokat reggel és az ebédszünetet követően plenáris ülések vezették be.

A reggeli plenáris ülés témája: Tunézia mint ipari és logisztikai platform Európa és Afrika között. Ziad Ladhari ipari és kereskedelmi miniszter bevezetőjében beszélt Tunézia földrajzi helyzetéből adódó előnyeiről, az ipar relatív súlyáról a GDP-n belül, a tengeri és szárazföldi szállítás helyzetéről és a fejlesztési lehetőségekről.

Az előadók hangsúlyozták további ipari parkok, logisztikai bázisok és technológiai pólusok létesítésének fontosságát.

Ebben a szekcióban tárgyalták meg az autóipar, a repülőgépipar, az egészségügy, a gyógyszeripar és a Tunéziában hagyományosan fontos textilipar helyzetét.

A délutáni plenáris ülésen az alaptéma az úgynevezett “zöld” gazdaság volt.

Ennek bevezető előadását Riadh Mouakhar, a környezetvédelemért és a helyi ügyekért felelős miniszter tartotta.

A vezető témák: a COP22 utáni helyzet, az ország elkötelezettsége a környezet megvédése érdekében, vízgazdálkodás, összetett (kevert) energiák, szakemberképzés, ügykövetés, munkahelyteremtés, innováció, versenyképesség.

Mindhárom szekcióülés rendkívül fontos témákat tárgyalt: elektromos energia, megújuló energiaforrások, mezőgazdaság, élelmiszeripar, vízgazdálkodás, szennyvízkezelés.

A konferencia Fadhel Abdelkefi fejlesztési, befektetési és nemzetközi együttműködési miniszter beszédével fejeződött be.

A Tunéziának felajánlott kötelezettségek különböző formában nyilvánulnak meg: közvetlen befektetések, az államadósság kiváltása, kölcsönök preferenciális visszafizetési lehetőségekkel, közvetlen adományok.

A felajánló államok, intézmények, bankok:

– Franciaország a Francia Fejlesztési Ügynökségen keresztül (Agence française de développement, AFD) 250 millió eurós segély;

– Kanada 24 millió dollár befektetés 4 év alatt;

– Katar 1,25 milliárd dollár segély;

– Kuvait 500 millió dollár kölcsön 5 éves időtartamra;

– Svájc 250 millió dollár kölcsön 7 éves időtartamra;

– Törökország 100 millió dollárt helyez letétbe Tunéziában;

– Szaúd- Arábia 100 millió dollár segélyt nyújt a következő projektekre: 85 millió kórház építésére Kairouan kormányzóságban, 15 millió az Okba Ibn Nafaâ mecset felújítására. Ehhez adódik további 500 millió dollár, különböző projektek finanszírozására;

– Németország évente 300 millió eurós támogatást nyújt Tunéziának.

Nemzetközi intézmények kötelezettségvállalásai Tunézia javára:

– Arab Gazdaság- és társadalomfejlesztési Alap (Fonds arabe pour le développement économique et social, FADES) 1,5 milliárd dollár befektetés;

– Európai Befektetési Bank (Banque Européenne d’investissement, BEI) 2020-ig 2,5 milliárd euró befektetés Tunéziában;

– Világbank (Banque Mondiale, BM) évi 1 milliárd dollár 5 éven keresztül;

– A Nemzetközi Finanszírozó Társaság (Société financière internationale, SFI), a Világbank Csoport szervezete 300 millió dolláros finanszírozást vállalt a magánszektorban;

-Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Banque européenne pour la reconstruction et le développement, BERD) 620 millió dollárt fektet be a tunéziai magánszektorban.

A budapesti tunéziai nagykövetség javaslatára és a tuniszi magyar nagykövetség hatékony közbenjárásának eredményeképpen az AHU-HTCC-CATH közös képviselőjeként Bethlen József elnöki tanácsadó a tunéziai Külügyminisztérium hivatalos (special guest) meghívottjaként vett részt a rendkívül fontos eseményen, ahol ezen kívül tárgyalásokat is folytatott befolyásos tunéziai üzletemberekkel.