Korea: hogy lehet úgy csapást mérni Északra, hogy Dél ne kerüljön veszélybe?

Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete korábban kijelentette: a Biztonsági Tanács kifogyott az ötletekből. Az ENSZ BT ugyanis hiába hozott újabb szigorú szankciókat Észak-Korea ellen, mert a világot atomháborúval fenyegető rendszer újabb rakétakísérletet hajtott végre Japán felett. Mire gondolhat Jim Mattis hadügyminiszter, amikor olyan katonai megoldást említ, amely úgy mér csapást Észak-Koreára, hogy nem veszélyezteti Dél-Koreát? A korábbi tapasztalatok nem éppen kedvezőek: a koreai háború idején /1950-1953/ több millió koreai civil halt meg, 50 ezer amerikai és több százezer koreai és kínai katona vesztette életét. Mindkét fővárost: Szöult és Phenjant porig rombolták. Szöul alig 40 kilométerre van a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonaltól.

A Reuters által megkérdezett katonai szakértők szerint az USA alkalmazhat tengeri blokádot Észak-Koreával szemben vagy próbálkozhat informatikai háborúval, megbénítva a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer kommunikációs irányítási szisztémáját. Fenyeget-e újabb háború a Koreai-félszigeten? Jim Mattis hadügyminiszter hangsúlyozta, hogy a megoldás elsősorban diplomáciai feladat. Az Egyesült Államok egyelőre nem hajt végre csapatösszevonásokat a térségben.

Japánban és Dél-Koreában felmerült, hogy önálló atomütőerőt fejlesszenek ki Észak-Koreával szemben. A hivatalos washingtoni álláspont az, hogy az USA megvédi szövetségeseit. Trump elnök telefonon újra tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A szűkszavú közlemény mind Washingtonban mind Pekingben arra utalt, hogy a két államfő hasonlóan ítéli meg a koreai válságot. A kínaiak és az oroszok arra akarják rávenni Washingtont: tárgyaljon közvetlenül Észak-Koreával. Erre Donald Trump egyelőre nem hajlandó.

Fotó: Észak és Dél határán / Air Force Retiree Services