Hogy függ össze az észak-koreai rakétakísérlet és az amerikai-kínai kereskedelmi háború esélye?
Észak-Korea videót tett közzé a legújabb rakéta kísérletről. A sikerrel kipróbált észak-koreai rakéta Phenjan szerint elérheti az Egyesült Államok szárazföldi területét is. Ráadásul akkora robbanófeje van, amely komoly károkat okozhat, ha célba talál.
Trump Kína segítségével szeretné megrendszabályozni Észak-Koreát
A legújabb észak-koreai rakétakísérlet után az USA elnöke újra felhívta Hszi Csin-ping kínai elnököt. A hírek szerint arra akarta rávenni, hogy gazdasági embargóval kényszerítse Kim Dzsongunt: hagyjon fel nukleáris és rakétakísérleteivel. A kínaiak egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy gazdasági embargót alkalmazzanak Észak-Koreával szemben. Trump ezért a szavak mellett elővette a kereskedelmi kártyát is Peking figyelmeztetésére.
Mégiscsak lesz amerikai-kínai kereskedelmi háború?
Washingtonban a kereskedelmi minisztérium dömpingváddal illette a kínai alumíniumötvözeteket, melyek tavaly 604 millió dollárral szerepeltek az Egyesült Államok behozatalában. Az összeg nevetséges, de a figyelmeztetés nem az – hívja fel a figyelmet Reuters hírügynökség. Különösen azért nem, mert ezúttal a kormány lépett, és nem valamilyen cég emelt dömpingvádat. Az amerikai cégek persze nem véletlenül olyan óvatosak: félnek a visszacsapástól. Kína a világ első számú kereskedelmi hatalma, óriási belső piaccal. Ha ezt az amerikaiak valamilyen okból nem tudnák, akkor Pekingben a külügy siet erre felhívni a figyelmüket.
Trump elnök emiatt nem is nagyon sietett valóra váltani választási ígéretét: 45%-os különvámmal sújtani a kínai áruk importját, melyet dömpingnek nevezett. 2016-ban az USA kereskedelmi deficitje meghaladta a 350 milliárd dollárt Kínával szemben. Szeptemberben minden korábbi havi rekordot megdöntött a különbség a behozatal és a kivitel között.
Ezért lépett volna Trump? Nemrég Pekingben még minden szépet és jót elmondott a két óriás viszonyáról. Magával vitt egy videót, melyen unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi bácsit és nejét. Hszi Csin-ping Kína első embere, aki a legutóbbi pártkongresszuson megerősítette pozícióját. Kína elnöke az utóbbi időben a szabad kereskedelem bajnokaként viselkedik, szemben Trump elzárkózó politikájával.
A Kína elleni kampány mögött a kereskedelmi főképviselő, Robert Lighthizer áll. Ő már nyáron nekiment a kínaiaknak a szerzői jogok ügyében. Egyáltalán nem alaptalanul: Kína ebben a tekintetben maximálisan negligálja a nyugati normákat. Vagyis igyekszik mindent lekoppintani anélkül, hogy ezért akár egy centet is fizetne. A buzgó kereskedelmi főképviselőt mégis leállították. Trump ugyanis Pekingbe készült. Ott díszebédet adtak a tiszteletére a Tiltott városban, a császárok és a kommunista csúcsvezetők lakhelyén – ez ritka diplomáciai kegynek számít. Sok mindent meg is ígértek Trumpnak, aki egy valamire nagyon számított: Észak-Korea megrendszabályozására.
Egy ideig úgy tűnt, működik
Egy darabig úgy látszott, hogy megy is a dolog: szeptember 15 óta nem hajtott végre új rakéta- vagy nukleáris kísérletet az ifjú diktátor. Akinek országát pedig Donald Trump visszahelyezte a terrorista államok listájára. Aztán Észak-Korea fellőtte új interkontinentális rakétáját, amely állítólag az USA-t is elérheti. Vagyis a megrendszabályozás nem mondható épp teljes sikernek. Washington azt várja Pekingtől, hogy alkalmazzon olajembargót Észak-Korea ellen, vagyis kényszerítse térdre az ifjú diktátort. Kína erre szemlátomást nem hajlandó. Ha ugyanis összedőlne a kommunista diktatúra Észak-Koreában, annak beláthatatlan következményei lennének az egész térségben. Kína határainál pedig megjelennének az amerikai járőrök. Ehhez végképp nem ragaszkodnak Pekingben. Trump most újra kereskedelmi háborúval fenyeget, de nagyon óvatosan. Próbaléggömb az alumíniumötvözet-ügy a maga 604 millió dollárjával. Sok függ Peking válaszától, hiszen a kínaiak jól tudják: csakis úgy előzhetik meg Amerikát, ha nyitva tartják a globális piacot, és ott nyomják le az Egyesült Államokat.
Fotó: ABC News