Sztálin halála – botrány Oroszországban a filmszatíra miatt

Moszkvában a Duma kulturális bizottság arra kérte a kulturális minisztert, hogy halassza el a Sztálin halála című brit-francia szatirikus film bemutatását Oroszországban.

“Betiltani a jelenlegi törvények szerint nem lehet, de elhalasztani igen” – javasolták a honatyák, akik szerint a film sértő az oroszokra és a nemzeti szimbólumokra nézve. Armando Ianucci filmje azt a történelmi pillanatot rögzíti, amikor az idős diktátor meghal, és utódai nem tudják, hogy mihez kezdjenek a birodalommal.

A 65 évvel ezelőtti események még mindig érzékeny pontokat érintenek Oroszországban, ahol a grúz Sztálint a XX. század egyik legnagyobb történelmi személyiségének tartják. Főként azért, mert megnyerte a második világháborút. Különösen rosszul fogadta az orosz elit Zsukov marsall beállítását. A Berlint elfoglaló orosz marsallt a nemzeti történelem egyik legnagyobb hősének tekintik Oroszországban. A filmben viszont mint kissé gyengeelméjű katonai vezető mutatkozik meg, aki a sikereit elsősorban annak köszönheti, hogy millió számra áldozta fel katonáit a győzelem érdekében. Zsukov marsall lánya külön is tiltakozott. Az Oscar-díjas Nyikita Mihalkov is a szatirikus film betiltása mellett kardoskodik.

Miközben az orosz elit elveti a szatirikus filmet, a kritikus sajtó arra mutat rá: máig nem tudjuk pontosan, mi is történt Sztálin halála után? Lavrenytyij Berija volt a rettegett titkosszolgálat főnöke és az egyik utódjelölt. Társai őt likvidálták máig ismeretlen körülmények között. Berija 1953-ban a magyar ügyekbe is beleszólt: ő javasolta, hogy Nagy Imre legyen Magyarország miniszterelnöke 1953-ban. Rákosi Mátyásra pedig állítólag ráförmedt: mondja Rákosi, mi akar maga lenni? A zsidók királya?!

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez