Hollywood legsikeresebb rendező-producere, Steven Spielberg

A négyszeres Oscar-díjas (ebből egy Életmű-díj), amerikai filmrendező, producer, a világ legsikeresebb filmjeinek rendezője, a brit birodalom lovagja, Steven Spielberg, 64 évvel ezelőtt, 1946. december 18-án Cincinnatiban született egy elektromérnök és egy zongoraművésznő gyermekeként.

Fiatalkorát az Arizonai Phoenix mellett töltötte. 13 évesen szüleitől kapta meg az első kameráját. Rövidesen elkészítette első kisjátékfilmjét, melynek forgatókönyvét nővére írta, s mellyel díjat nyert. 1965-ben beiratkozott a Kaliforniai Egyetem rendezői szakára, ám három évvel később abbahagyta a tanulmányait. 1968-ban az atlantai filmfesztiválon bemutatták Amblin című kisjátékfilmjét. Minden nap bejárt az Universal Pictures stúdióba dolgozni. Egyszerűen elfoglalt egy üres íróasztalt, és úgy tett, mintha a cég munkatársa lenne. Hamarosan kapott is egy asszisztensi megbízást.
1969 és 1973 között a Columbo, és még számos sorozat epizódjait rendezte. Rendezett két önálló filmet, melyek közül az egyik – Párbaj (1971) – még ma is klasszikusnak számít.
Spielberg első egész estés mozifilmje az 1974-es Sugarlandi hajtóvadászat volt, mely elismerő kritikákat kapott szülőhazájában, de még Európában is. 1975-ben megrendezte a Cápa című nagysikerű filmjét, mely megalapozta az utat a csillagos égig. A film három Oscar-díjat nyert. Spielberg máig úgy tartja, hogy a Cápa rendezése állította őt a legnagyobb próbatétel elé.
1977-ben elkészítette a Harmadik típusú találkozásokat a magyar származású Zsigmond Vilmos fényképezésében. A film két Oscar-díjat nyert. A film azóta kultuszfilmmé nőtte ki magát a sci-fi rajongók között. Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981.), más címén Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói, majd az ezt követő négy folytatás hatalmas kasszasiker volt. Négy Oscar-díjat kapott.
1982-ben már saját produkciós cége, az Amblin Productions fennhatósága alatt megszületett az E.T. – A földönkívüli, melyért négy Oscar-díjat kapott. Persze sok más a korszak klasszikusainak számító alkotás is kikerült a stúdió szárnyai alól. (Szörnyeskék, Kincsvadászok, Vissza a Jövőbe Trilógia, Roger nyúl a pácban, Flintstones, Casper, Twister, Zorro álarca, Men in Black).
Spielberg azon kevés rendezők egyike, akik a kommersz műfajokban is tudtak nagyszerűt alkotni, dramaturgiailag a giccs határán egyensúlyoznak, mégis értékes filmeket készített: Jurassic Park (1993.) és folytatásai, a Schindler listája (1993.) majd a Ryan közlegény megmentése, és Az Elit alakulat.
Amikor a Jurassic Park 1993-ban megjelent, Spielberg úgy érezte, a kritikusok most már elismerik őt annyira, hogy bele merjen vágni a Schindler listájának megrendezésébe. Noha a film hatalmas bevételt hozott, Spielberg állítása szerint a saját részét nem vette fel a nyereségből, hanem a Shoah alapítvány létrehozására fordította.
A filmkritikusok nagy része szerint a Schindler listája a holokauszt témájának eddigi legpontosabb feldolgozása, és 1999-ben az Amerikai Filmintézet a mindenkori 10 legjobb film közé sorolta. Bár Spielberg elismeri, hogy ez határozottan a legfontosabb filmje, de ő maga az E.T.-t tartja legnagyobb mesterművének.
A 1994-ben létrehozta a Dreamworks SKG (Spielberg, Katzenberg, Geffen) filmstudió komplexumot, mely pár éves létezése alatt is hatalmas közönségsikert aratotó filmeket segített a világra (Amerikai szépség, Cool Túra, Csibefutam, Shrek & Shrek 2, Számkivetett, Gladiátor, Világok Harca stb.)
Cégének fellendítése abban az újonnan meghonosított üzletpolitikában állt, hogy a fix rendezői díj mellett a film összbevételéből százalékos részesedésre is szerződött. Gyakran, ha egy filmet nagyon látni akart, de személyesen nem vihette végbe, egy cimborának ajánlotta fel – olykor nem leterheltsége miatt, hanem azért, hogy olyan megbecsült kollégái arassanak kasszasikert, akikre ez ráfért. Producerként előszeretettel támogat vígjátékokat – pályájának fájdalmas felismerése volt, hogy ezt a műfajt nem neki találták ki. Jó viszonyban van szinte minden rendezőtársával, bár kollégái szerint nem éppen kellemes modorú társasági ember.
2001-ben újra beiratkozott a Kaliforniai Egyetemre, s bár az órákat nem látogatta, írt dolgozatokat, gyakorlati munkákat adott le, konzultált professzoraival, s végül egy év alatt összegyűjtötte a megfelelő számú kreditet. 37 évvel beiratkozása után átvehette rendezői diplomáját.
Az A.I. – Mesterséges értelem a XX. század egyik legnagyobb rendezőegyéniségének, az 1999-ben elhunyt Stanley Kubrick-nak utolsó filmterve alapján készült. “A 80-as években Stanley Kubrick beavatott a titkába, és elmesélt nekem egy csodálatos történetet. Annyira megragadott ez a mese, hogy miután Stanley itthagyott minket, el akartam mondani helyette.” A két látszólag nagyon különböző, ám kétségtelenül nagyformátumú rendező közös munkájából a filmtörténet egyik legérdekesebb, gyönyörű és megrázó alkotása született.
Azóta elkészítette az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága címet viselő filmet, a sorozat negyedik, a Tintin című mesefilmet és Lincoln életéről szóló drámát. Mindegyik nagyszerű, hozzá méltó filmek.

Fotó: Europress AFP Images

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez