A leggazdagabb egy százalék teszi tönkre a bolygót

A társadalmi egyenlőtlenségek hozzájárulnak a környezetszennyezéshez, a felelősség alól pedig nem lehet felmenteni a leggazdagabbakat, akik nem tudják magukat kontrollálni a költekezéseket illetően.

A BBC Ideas sorozatában Danny Dorling oxfordi geológus professzor a világ leggazdagabbjai és a környezetszennyezés kapcsolatára világít rá. Azt állítja: a társadalmi egyenlőtlenségek jelentősen hozzájárulnak a bolygó pusztulásához, legfőképpen azzal, hogy a legtehetősebbek nem tanúsítanak kellő önmérsékletet.

000lux1

Dorling a párizsi Thomas Piketty kutatásaira hivatkozik, aki a fogyasztás és a környezetszennyezés összefüggéseit vizsgálta a leggazdagabb egy százalék mintáit elemezve. A tudós rámutatott, hogy az említett réteg életmódjával aránytalanul nagy mértékben járul hozzá az üvegházhatású gázok és a szén-dioxid kibocsátás növekedéséhez. Ez egyrészt a túlköltekezés miatt van: mivel a pénz nem szab gátat, számtalan olyan terméket vásárolnak, amire igazából nincs is szükségük, beleértve az ingatlanokat is, amelyek között nem éppen környezetkímélő módon utaznak, például magángépekkel.00jet

A professzor arra is kitér, hogy a túlköltekezés nemcsak a gazdagokat érinti, hanem a szegényebb rétegeket is, akik sokszor a hírességek mintáit másolva verik magukat adósságokba – ezzel pedig szintén növelik az egyéni szén-dioxid lábnyomot. Azokban az országokban, ahol nincsenek túlzó  különbségek a legtehetősebbek és az átlagemberek között, a környezetszennyezés mértéke is kisebb.  Negatív példaként az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot hozta fel, pozitívként  pedig Németországot, ahol egyre környezettudatosabbak az emberek.

000cruise

A jövőt illetően azonban nincs minden veszve: az OECD országok nagyobb részében inkább csökkennek a különbségek, a tudatos vásárlás terjedésével pedig nem többet, hanem kevesebbet költenek az emberek olyan dolgokra, amikre valójában nincs is szükségük. A végén talán mindenhol megértik majd: „Attól, hogy egyre több pénzed van, nem leszel boldogabb” – zárta a gondolatait a kutató a felvételen.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez