Ne avassák szentté Lengyelország egykori prímását

Ezt kérik a pápától amerikai zsidók.

August Hlond bíboros 1926 és 1948 között állt a lengyel katolikus egyház élén. Bátran szembeszállt a német megszállás idején a nácikkal, a második világháború után pedig a teljhatalomra törő kommunistákkal. Ennek eredményeképp Lengyelország katolikus egyháza megőrizhette szuverenitását és olyan személyiségeket adott a világnak, mint Stefan Wyszinsky bíboros, majd Karol Wojtyla, a későbbi II. János Pál pápa. Ennek alapján Ferenc pápa aláírta azt a dokumentumot, mely elismeri August Hlond bíboros “hősi erényeit” a katolikus egyház védelmében. Ennek alapján megindulhat a boldoggá, majd szentté avatási eljárás, ha találnak olyan csodákat, melyek igazolják annak jogosságát.

Mit kifogásol az American Jewish Committee? Miért kérik azt Ferenc pápától, hogy ne avassák szentté Hlond bíborost? David Rosen rabbi, az American Jewish Committee más vallásokkal kapcsolatot tartó képviselője sajtóértekezleten ismertette a levelet, melyet a Vatikánhoz intéztek. Eszerint 1936-ban egy pásztorlevélben Hlond bíboros óva intette a katolikusokat, hogy kapcsolatba kerüljenek a zsidókkal, mert azok élen járnak az ateizmusban. Felszólította a hívőket: bojkottálják a zsidó sajtót! Lengyelországban élt a második világháború előtt a világ legnagyobb zsidó közössége, melyet szinte teljes mértékben kiirtottak a holokauszt idején.

Hlond

 

Hlond bíborost a németek letartóztatták, miután Varsót elfoglalták 1939-ben. Felajánlották neki, hogy alakítson németbarát kormányt, de a bíboros ezt visszautasította. Ezt követően Hlond bíboros emigrációba vonult, ahol határozottan bírálta a németek atrocitásait a lengyelek ellen, de nem tért ki a holokausztra. 1945 után több pogrom is volt Lengyelországban, miután a lágerekből visszatért zsidók a házaikat és a javaikat követelték vissza. Ezeket a pogromokat Hlond bíboros nem ítélte el. Bátran szembeszállt viszont a kommunista hatalommal, amelynek nem sikerült bedarálnia a katolikus egyházat mint Magyarországon és másutt, a szovjet uralom alatt levő közép-európai országokban.

Lengyelország mai kormánya is kétértelműen viszonyul a holokauszthoz: nem ismeri el abban a lengyelek felelősségét, mondván, hogy Lengyelország megszállt ország volt abban az időben. Bár az atrocitások nagy részét valóban a nácik követték el, de kivették belőle a részüket az antiszemita lengyelek is, akiknek az elítélésével mind a katolikus egyház, mind a jobboldal adós maradt. A Vatikánhoz intézett levéllel az amerikai zsidók azt szeretnék elérni, hogy Ferenc pápa ne avassa szentté Hlond bíborost, aki a holokauszt idején állt a katolikus egyház élén Lengyelországban. Kérdés, hogy lesz-e hatása a levélnek a Vatikánban, ahol Ferenc pápa már aláírta a hősi erényeket bizonyító dokumentumot, vagyis a szentté avatási eljárás már megindult. A lengyel katolikus egyház és a zsidóság közötti együttműködés esélyét  viszont aligha javítja az amerikai zsidók levele, mely egy szimbolikus személy: Hlond bíboros hősi erényeit kérdőjelezi meg…

Fotó: August Hlond bíboros 1929-ben / balról a második – Wikimedia Commons

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez