„A támadó helikopterek néhány héttel ezelőtt érkeztek meg Egyiptomba” – nyilatkozta a Reutersnek egy név nyilatkozó forrás. A helikopterek leszállításának pontos időpontja és módja ugyanakkor nem került szóba, sem Washington, sem pedig Kairó hivatalosan nem erősítette meg a forrásokat. Ugyanakkor több közel-keleti médium és nemzetközi híroldal is biztos benne, hogy Washington leszállította az amerikai helikoptereket.
2011 előtt Egyiptom 34 darab Apache AH-64-el rendelkezett, de ezek közül már nem mindegyik üzemképes. Ezenfelül a helikopter az egyik legfontosabb fegyvernek számít a Sínai-félszigeten tevékenykedő militánsok ellen, s az összes légi jármű közül ezeket lőtték le a legtöbbször a fegyveresek .A terület sivatagos északi, Izraellel és a Gázai övezettel határos része csaknem mindennapos gyilkos merényletek, támadások színtere, amelyek a rendőrök és katonák ellen irányulnak, az utóbbiak pedig nagyszabású offenzívával válaszolnak ezekre.
Lényegében ezzel megoldódott az egyik legtöbb feszültséget generáló probléma az Egyesült Államok és Egyiptom között. Az Apache Ah-64 leszállítását többször megígérte az amerikai kormány: április 22-én lényegében a Fehér Ház zöld jelzést adott a szállítmánynak, de pár nappal később a demokrata Patrick Leahy szenátor – a Szenátus elnöke –megvétózta az Obama-adminisztráció döntését és nem engedte az Apache-ó 64-es támadó helikoptereket Egyiptomba szállítani. A politikus arra hivatkozott, hogy a „tömeges halálos ítéletek miatt” az észak-afrikai ország egyáltalán nem demokratikus és ő „nem fog egy elnyomó rezsim hatékonyabb működéséhez asszisztálni”.
John Kerry amerikai külügyminiszter nyáron többször is hangoztatta, hogy siettetni óhajtja a gépek leszállítását, de nem történt semmi előrelépés. Abdel Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök megunva a vitát, egyszerűen Vlagyimir Putyinhoz fordult fegyverekért. Putyinnak és Szíszinek 2013 novemberében három milliárd dollár értékű fegyvervásárlási egyezményt kötött. Habár a szerződésben leginkább légvédelmi és kézifegyverekről volt szó, de mind az orosz, mind az egyiptomi sajtóban felbukkant az a hír, amely szerint Oroszország felújított és modernizált Mi-35 harci helikoptereket küld az amerikai Apache-ok helyett. (Ez már a szeptember 19-én kötött előzetes fegyvervásárlási egyezményben benne is volt).
Az Egyesült Államok ezt követően szinte azonnal lépett, hiszen a helyzet már azzal fenyegetett, hogy Kairó kiszakadhat az amerikai befolyási övezetből. Október 13-án az amerikai külügyminiszter találkozott az egyiptomi államfővel és az egyiptomi külügyminiszterrel is. John Kerry leszögezte: „novemberben leszállítják Egyiptomnak a helikoptereket”.
December 9-én az amerikai kongresszus úgy döntött, nem gátolja meg többé meg a Fehér Házat abban, hogy átutalja a tavaly óta többször visszatartott katonai segélyt Egyiptomnak. Viszont csökkentették a segélyszállítmány nagyságát mintegy 150 millió dollárral. Az első részletben “csak” 725 millió dollárnyi értékben kap fegyvereket Kairó. A maradék átutalásáról John Kerry amerikai külügyminiszter szabadon dönthet és nem kell bevonnia a Kongresszust sem.
Ugyanakkor az már egy újabb kérdés vet fel, hogy vajon a tíz helikopter leszállításával vajon végleg rendeződik-e az amerikai-egyiptomi ellentét? A katonai segély körüli vitán kívül ugyanis több más probléma is mérgezi a két ország kapcsolatát, mint például az emberjogi gondok. December 3-án gyilkosság vádjával halálra ítélt első fokon 188 embert egy Kairóhoz közeli település rendőrőrse elleni tavalyi támadás miatt. Az eddig több száz halálos ítélet miatt Washington többször bírálta Kairót, ami nem kis feszültséget okozott a két ország között. Legutóbb Barack Obama amerikai elnök csütörtökön aggodalmát hangoztatta egyiptomi kollégájával folytatott telefonbeszélgetésén az Egyiptomban zajló tömeges perek miatt, de megerősítette a két ország együttműködésének fontosságát a szélsőségesek elleni harcban.
A kép forrása: Europress/AFP