Ki lehet-e zárni a Huaweit az ötödik generációs pályázatokból?

Nicholas Eftimiades, a CIA egykori büszkesége, aki jelenleg a Penn egyetem tanára, így fogalmazta meg az amerikai intést: morálisan helyes-e együttműködni egy diktatúrával, mely a biztonságunkat is fenyegetheti, csak azért, mert ebből sok cégünk üzleti hasznot húz? Az egykori CIA-ügynök érvelése meglehetősen képmutató: eddig a technológiai versenyben az USA az élen állt. A 3 és a 4 G esetében a kínaiak kénytelenek voltak átvenni az amerikai normákat. Most viszont önálló fejlesztéssel az élre álltak.

Németország 4 G hálózatának 45%-a Huawei-technológiával működik

Soha semmi baj nem volt ebből. Senki nem jelzett semmifajta kémkedést ezzel kapcsolatban – állítják azok a szakértők, akiket a közszolgálati Deutsche Welle portál megkérdezett. Az USA pedig épp a nemzetbiztonságra hivatkozva szeretné kiszorítani a Huaweit a legnagyobb európai piacról, a németről. Csakhogy Németországban nemigen felejtik el, hogy az NSA vígan kémkedett a német vezetők után is. Még Merkel kancellár telefonját is lehallgatták. Snowden leleplezéseit nemigen cáfolták Washingtonban.

Jó ez nekünk?

Teszik fel a kérdést Berlinben, amikor az amerikaiak arra akarják rábeszélni őket: ne engedjék indulni a Huaweit az ötödik generációs versenyen! Németországnak ugyanis fontos üzleti érdekei vannak Kínában. Nemcsak a Deutsche Telecom van igen jóban a Huaweijel, de a Volkswagen már évtizedek óta jelen van Sanghajban és meghatározó szerepet játszik a világ legnagyobb autós piacán. Csakhogy Amerikának igen nagy a zsarolási potenciálja. Csak egyetlen példa: a T-Mobile US tervezett egyesülése a Sprinttel. Csekély 26 milliárd dolláros ügyletről van szó. A felügyelet engedélye függhet attól is, hogy a németek hajlandók-e igent mondani az USA Huawei-ellenes kampányára.

Feladva a lecke a német kémelhárításnak

Németországban nem becsülik alá a kínaiak nyomulásának a kockázatát. A német kémelhárítás öt pontban foglalta össze a kínai nyomulás veszélyeit:

1. a kínaiak felvásárolják a német cégeket. Kis- és közepes vállalatokat teljes egészében. Aztán áttelepítik őket Kínába, ahol már a német technológiával folyik a termelés. Ma már a Mercedes legnagyobb részvényesét Li Su-fu elvtársnak hívják. Ő a Geely autóvállalat tulajdonosa és főnöke, aki 9 milliárd dollárért vett Mercedes-részvényeket. A Kika robotcéget a kínai Medeo vásárolta föl. A kínaiak nem vaktában vásárolnak. Az autóiparban például megállapították, hogy a németekkel nem bírják a versenyt, ezért átálltak az elektromos autókra és akkumulátorokra. Ezenkívül a repülőgépipart célozták meg. Versenytársai akarnak lenni a Boeingnek és az Airbus-nak.

2. Kínának egymillió titkos ügynöke van, akiknek az egyik fő feladata az ipari kémkedés. Ez csak Németországnak évente 20-50 milliárd dolláros kárt okoz! A kínaiak minden eszközt felhasználnak erre. Például a közösségi oldalakat. A LinkedIn rendszerben 10 ezer hamis nevet fedeztek fel, melyek a pekingi titkosszolgálatokhoz voltak köthetőek.

3. A Süddeutsche Zeitung írta meg, hogy szorgos kínai hekkerek munkálkodnak a Felhőben, hogy minél több információhoz juthassanak a német gazdaságról.

4. A megvesztegetés ősi módszerével is szívesen kísérleteznek a kínaiak. Egy német honatyának 30 ezer eurót kínált fel titkos információkért egy kínai kém.

5. Végül pedig itt vannak a tudományos csereprogramok. A tudósok jelentős része igen hiú és naiv. A kínaiak szívesen csodálják őket, miközben számtalan fontos kutatási eredményt szereznek meg ingyen.

A Deutsche Welle hangsúlyozza:

távolról sem csak magáról Németországról van szó, hanem az egész Európai Unióról. A kínaiak szinte mindegyik uniós országban hasonló módszereket alkalmaznak, de mindig igyekeznek alkalmazkodni a helyi körülményekhez. Athénban Ven Csia-pao akkori miniszterelnök a válság mélypontján ígért segítséget. Az athéni parlament felállva tapsolt…

Elsősorban Magyarország és Görögország aggasztja Berlint

A Deutsche Welle szerint ebben a két országban különösen nagy erőkkel nyomulnak a kínaiak, akik a Nyugat-Balkánon is törnek előre. Az Új Selyemúton nyomuló kínaiakat Berlinben már többször figyelmeztették: a kapcsolatok rovására mehet, ha Peking megpróbálja kiszorítani a német cégeket Magyarországról, Görögországból és a Nyugat-Balkánról.

A kínaiak csodálják Németországot, melynek neve náluk Tö-kuó, vagyis az Erény országa. Minthogy az Európai Unió legerősebb államáról van szó, Peking nagyon figyel: mi lesz a Huawei-jel Németországban? Meghajolnak-e az amerikai nyomás alatt vagy fontosabbnak tartják a virágzó kínai-német kapcsolatokat? Egész Európát érintheti a stratégiai döntés, mely az ötödik generációról születik Németországban.