Amerikai-kínai majdnem-csúcs Davosban

Trump amerikai elnök a svájci városkában megrendezésre kerülő világgazdasági csúcs alkalmából eszmecserét folytat majd Vang Csi-san kínai alelnökkel – erről értesült a Hongkongban megjelenő South China Morning Post.

Ezen a majdnem csúcstalálkozón sok múlhat, hiszen az óra ketyeg: 90 napos fegyverszünetet kötött egymással az USA és Kína a kereskedelmi háborúban még Buenos Airesben, ahol Donald Trump és Hszi Csin-ping egyaránt részt vett a G20 csúcstalálkozón. December elsején indult a visszaszámlálás: a karácsony és az újév idején nem sok minden történt. Most viszont felgyorsulnak az események,

hétfőtől Pekingben tárgyal egy amerikai küldöttség

A delegációt  Jeffrey Gerrish, a kereskedelmi főtárgyaló helyettese vezeti. A főtárgyaló a kínaiak mumusa, Robert Lightizer, akit Trump azzal bízott meg, hogy irányítsa az egész folyamatot. Maga az elnök pénteken igen optimistán nyilatkozott: mi jól állunk, a kínaiak rosszul. Vagyis Peking rákényszerül az alkura az Egyesült Államokkal – érvelt Trump.

Ez nem zéró végösszegű játszma 

Fejtette ki a pekingi álláspontot egy kantoni konferencián Vang Csi-san alelnök. Nem is túlságosan burkoltan bírálta Trumpot, aki úgy fogja fel az egészet, mint egy bokszmérkőzést a két nagyhatalom között. A kínaiak szerint olyan egyezmény kell a világ két legnagyobb hatalma között, mely mindenkinek jó. Nemcsak Pekingnek és Washingtonnak elfogadható, de a globális gazdaságot is felfelé viszi és nem lefelé húzza…

Egyáltalán nem igaz, hogy az USA-nak jól megy, Kínának pedig rosszul

Erre mutat rá egy gazdasági tanácskozás Pekingben, ahol a Csinghua Egyetem és a China Daily szervezett évnyitó konferenciát a globális gazdaságról. A Csinghua Egyetemet amerikaiak alapították Pekingben a 20. század elején és Kína legnagyobb presztízsű egyetemének számít. Itt végzett Hszi Csin-ping elnök is…

Az egyetemi tanárok Pekingben emlékeztettek arra, hogy a New York-i tőzsdét ugyancsak megrázta az Apple gyengélkedése, melyet az amerikai óriás vezére a kínai problémákkal indokolt. Persze nem annyira a jelennel, mint inkább a jövővel foglalkoztak. Elsősorban azzal, hogy a mesterséges intelligencia mennyire átalakítja majd az egész globális gazdaságot. Idézték az amerikai McKinsey intézet prognózisát, mely szerint 2030-ban a termelékenység növekedésének döntő  hányadát a mesterséges intelligencia adja majd. Kína ezen a területen az élre tör, és ez komolyan aggasztja az Egyesült Államokat.

A Huawei-ügy és a kínaiak Holdra szállása jól mutatta az elmúlt napokban, hogy a kínaiak ezen a téren nem a levegőbe beszélnek. Hatalmas pénzekről van szó: a McKinsey-prognózis szerint 2030-ban a mesterséges intelligencia 13 ezer milliárd dolláros hozzájárulást jelent majd a globális gazdaság összteljesítményéhez.

Kereskedelmi háború vagy béke – Davosnak döntő szerepe lehet

Legalábbis így véli a South China Morning Post, mely az első között számolt be arról, hogy Donald Trump Vang Csi-san alelnökkel tárgyal majd a svájci városkában. Két éve maga Hszi Csin-ping képviselte Kínát, Trump mint az USA frissen megválasztott elnöke nem jött el. A kínai államfő nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott, mert kiállt a globalizáció mellett és elítélte a gazdasági nacionalizmust. Tavaly Liu Ho miniszterelnök-helyettes képviselte Kínát: ő is azt ígérte, hogy a Mennyei Birodalom tovább folytatja a nyitás politikáját és nem zárkózik be a Nagy Fal mögé.

Vang Csi-san, a tűzoltó 

A kínai alelnök régi motoros: korábban ő irányította a gazdasági reformot, ahogy most a Harvard egyetemen végzett Liu Ho miniszterelnök-helyettes. Gyerekkori jó barátja Hszi Csin-ping elnöknek: mindketten kis vörös hercegnek születtek. Vagyis már a szüleik is a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt fontos vezetői voltak. Vang Csi-san már túllépte a korhatárt, ezért nem tagja a csúcsvezetésnek – hivatalosan. Hírek szerint továbbra is részt vesz az Állandó Bizottság ülésein a Tiltott Városban. Elmondja a véleményét, de szavazni már nem szavaz. Minthogy bírja Hszi Csin-ping bizalmát, mind otthon, mind külföldön nagy figyelemmel hallgatják. A pártvezetés tűzoltójának tartják: mindig oda küldik, ahol vészhelyzet van. Korábbi megbízása az volt, hogy ő irányította az országos kampányt a korrupció ellen. A kampány során a legfelső vezetés egykori tagjaiból is sokakat levadásztak.

Mire megy a kínai veterán Donald Trumppal Davosban?

Ebből a szempontból döntő fontosságúak lehetnek azok a tárgyalások, melyeket hétfőn kezdtek el Pekingben. A kereskedelmi háborúnak nagyon sok apró részlete van, de ha sikerül valamilyen áttörést elérni, akkor a majdnem csúcson is könnyebb lehet Trump egyezkedése Kína alelnökével. Trump gyors és látványos eredményekre törekszik, a kínaiak viszont hosszú távra játszanak. Nem véletlenül emlegették a 2030-as dátumot Pekingben az évnyitó konferencián: a kínaiak akkorra tervezik azt, hogy beérik az Egyesült Államokat és teljesen egyenlő partnerként tárgyalhatnak vele. Az 1,4 milliárd lakosú Kína és a 315 milliós Amerika versengése már régen elkezdődött, de a kínai reformok atyja azt tanácsolta mindenkinek a hazai vezetők közül: ne dicsekedjünk a sikereinkkel, ne fedjük fel a kártyáinkat idő előtt. Az idő ugyanis a kínaiaknak dolgozik – vélte Teng Hsziao-ping, aki negyven éve elindította a gazdasági reformot a Mennyei Birodalomban.

Fotó: Vang Csi-san a korábbi brit pénzügyminiszterrel, George Osborne-nal / Flickr

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez