8+ muszlim nő, akik a címlapokon voltak 2014-ben

A most véget érő év alaposan megrázta a Közel-Keletet, főként az Iszlám Állam ámokfutásával. De részben ennek hozadékaként sok minden történt, ami megrengeti a muszlim nőkről élő közkeletű sztereotípiákat is. Nyolc olyan nőt mutatunk most be, aki a bátorságával vagy a teljesítményével került az idén a nemzetközi címlapokra. Pontosabban ennél sokkal többet, mert nem csak egyének: csoportok is bekerültek az év top 8-as csapatába, a Közel-Keletről és kicsit távolabbról.

 

1. Mariam al-Manszuri például azzal, hogy már másodszor írt történelmet. Nem csak azzal vált híressé, hogy ő az első női pilóta az Egyesült Arab Emírségek történelmében, de ő vezette az emírségi kontingens gépeit is, amikor azok bombázni kezdték az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet állásait.

UAE-SYRIA-IRAQ-US-CONFLICT-PILOT-FEMALE

A  koalíció többi tagja, főleg az arab pilóták alaposan meglepődtek, amikor egy női hang jelentkezett be és üzemanyag- utánpótlást kért a levegőben. A most 35 éves Manszuri  Abu Dhabi katonai akadémiáján végzett 2007-ben és már igazi veteránnak számít a pilóták között. Repülőgépe egy F-16-os, amellyel több száz órányi gyakorlatot végzett.

Népszerűsége a bombázás után hihetetlenül megugrott, de  nem kellett sokat várni a konzervatív, vagy éppen szélsőséges iszlamisták reakcióira sem. „Bűnöző. Eretnek. Feminista szörny” – ilyen és ehhez hasonló beszólásokkal illeték a pilótanőt, akinek a családja – a hadsereg kérésére – törölte a Facebook oldalát, hogy ezzel is megóvja őt a bírálóktól. Akikkel egyébként Manszuri nem nagyon törődik. „A férfiaknak és a nőknek közösen kell felvenniük a harcot az őrülettel szemben. A lényeg, hogy minél nagyobb profizmussal és odaadással teljesítsük a feladatot” – nyilatkozta.

2. Női pesmerga harcosok. Mindenkinél jobban félnek az Iszlám Állam fegyveresei a kurd női harcosoktól, a Pesmerga amazonjaitól – állítja egy amerikai politikus, és maguk az érintett katonanők is. A terroristák azt hiszik ugyanis, hogy rosszabbul járnak a túlvilágon, ha nők lövik le őket. Sokkal rosszabbul. Az Iraki és Szíriai Iszlám Állam harcosai között ugyanis elterjedt az a nézet, hogy ha egy nő öli meg őket, akkor megfosztatnak attól, hogy a beígért 72 szűz legyen a társuk a Paradicsomban. Sőt, még attól is, hogy egyáltalán eljussanak oda.

IRAQ-KURDS-WOMEN PESHMERGA

A nők négy önálló zászlóaljban harcolnak a kurd hadseregben, ezeknek női parancsnokuk van, ezredesi rangban. Az ISIS viszonya a nőkhöz külön tüzeli a harci kedvüket: iszonyodnak attól, ahogy az iszlamisták a nőkkel bánnak, mindenben rájuk kényszerítve az akaratukat, a nikáb viselésétől kezdve a szexuális dzsihádig. Sokan közülük akkor fogtak fegyvert, amikor a családtagjaikat vagy a szomszédaikat megölték a dzsihádisták.

Miközben az Iszlám Állam uralta a címlapokat az év jó részében, egyre közelebbről figyelte a világ az iraki és szíriai amazonokat, a kurd hadsereg, a pesmerga női egységeit is. Akik büszkén harcolnak az iszlámisták ellen, és ezzel segítettek felhelyezni a kudokat a világ térképére. A szülőföldjüket védik, és ezzel mindenkit a szélsőségesek ellen. A kurd női harcosok létezése nem egészen új jelenség, de most vált közismertté: a szélsőségessel szemben az iszlám mérsékelt arcát mutatja meg, amely jogokat ad a nőknek és ellene van a fundamentalizmusnak.

3. Umaja Nadzsi al-Dzsabara.  Az arabok sejknek a törzsi vezetőket nevezik. De most először az irakiak megszegték ezt a szokást. Megkapta a címet egy nő is: igaz, ehhez először meg kellett halnia.

sejka

Oumaja Nadzsi al-Dzsabara egy támadásban vesztette életét Irak nyugati tartományában, Szalah el-Dinben, még június vége felé. Az Iszlám Állam ellen fogott fegyvert, önként csatlakozott a harcoló férfiakhoz, és bátorságáért adományozták neki a női törzsfőnöki címet. Ami ebben az esetben nem sejk, hanem annak nőnemű formája: sejka. Dzsabara az első nő az iraki történelemben, aki ilyen címet kapott.

A posztumusz kitüntetett nő jogászként dolgozott, kormányzati tanácsadóként, és nőjogi aktivista is volt. Meg négy gyermek édesanyja. Röviddel azután ragadott fegyvert, hogy az ISIS harcosai elkezdtek beszivárogni az al Alam kerületbe, Tikrit városától keletre. Az iraki emberi jogi főtanács méltatása szerint “a sejka a néppel volt, hősiesen állt ellen az ISIS sötét erőinek, amelyeket annyira fel tudott tartóztatni a társaival őket, hogy azok nem tehettek mást, mint hogy ágyúzzák a várost. Ami aztán az ő halálához is vezetett.” Dzsabarát az ISIS egyik orvlövésze terítette le.

4. Maryam Mirzakhani. Az iráni matematikus az első nő, aki Fields-érmet kapott. Ezt a kitüntetést sokan tartják a matematikai Nobel díjnak, miután Alfred Nobel alapítványában erről a tudományágról (sokak szerint készakarva, sőt bosszúból) megfeledkezett.

SKOREA-IRAN-CANADA-SCIENCE-MATHEMATICS-AWARD

Az 1932 óta létező érem történetében még soha nem volt nő, aki elnyerte volna. Most már van. Maryam Mirzakhani a Stanford Egyetem professzora, és Iránban született. A matematikusok nemzetközi kongresszusán jelentették be a kitüntetését Szöulban, három másik, férfi díjazottal együtt. A négyévenként odaítélt éremnek eddig 52 tulajdonosa volt, mind férfi. “Ez nagy megtiszteltetés. Boldoggá tenne, ha bátorítana más fiatal női tudósokat és matematikusokat. Biztos vagyok benne, hogy a következő években sok nő fog elnyerni hasonló kitüntetéseket” – idézi Mirzakhanit a New York Times.

Az 1977-ben Teheránban született Mirzakhani kutatási területe a dinamikus rendszerek viselkedése. Az érmet odaítélő bizottság a tudományos indoklás mellett azt emelte ki, hogy az iráni matematikus ritka kombinációját testesíti meg a legjobb technikai képességeknek, a bátor ambíciónak, a messzire vivő víziónak és a mélységes kiváncsiságnak.

5. Sayeeda Warsi. A bárónő a brit kormány első muszlim tagja volt, de augusztusban, a gázai háború idején lemondott. “Mély sajnálattal írtam a miniszterelnöknek és felajánlottam a lemondásomat. Nem tudom tovább támogatni a kormány #Gáza politikáját” – adta hírül a Twitteren.

BRITAIN-POLITICS-CONSERVATIVE

A pakisztáni származású Warsit, aki 2007-ben lett a brit felsőház, a Lordok Háza tagja, akkor nevezték ki David Cameron koalíciós kormányába, amikor az 2010-ben hatalomra jutott. A külügyi tárcánál a vallásért és a kisebbségekért felelt, korábban elismert újságíró volt.

“A brit kormány csak akkor játszhat fontos szerepet a közel-keleti válság megoldásában, ha tisztességes játékos” – mondta lemondásáról a Huffington Post-nak. “Pillanatnyilag nem gondolom, hogy ez így volna. A Nemzetközi Büntetőbíróságért felelős miniszterként az elmúlt két évet azzal töltöttem, hogy segítettem népszerűsíteni, támogatni és finanszírozni a testületet. Nem tudom összeegyeztetni ezt a kormány folyamatos nyomásgyakorlásával a palesztin vezetésre annak érdekében, hogy ne forduljanak igazságtételért a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz.”

6. Szomaja Dzsabarti. A szaúdi nők történelmi győzelmének nevezte az al Arabiya televízió, hogy a konzervatív királyságban először lett napilap főszerkesztője egy nő. Szomaja Dzsabarti az angol nyelven megjelenő Saudi Gazette-t irányítja. Magazinok főszerkesztői székeiben már eddig is ültek nők, de ez most valami egészen más. A napilapok világa eddig kizárólag a férfiaké volt Szaúd-Arábiában, legalábbis ami a vezető szerepeket illeti.

szaúdifőszerk

Ez olyan, mint egy repedés az üvegmennyezetben – mondta maga az érintett. Hozzátette: kettős felelősséget érez. Nem csak az ő reputációja, hanem valahol az összes szaúdi nőé függ attól, hogy ő hogyan teljesít majd, a sikere addig nem lesz teljes, amíg más nők nem jelennek meg hasonló kulcspozíciókban a szaúdi sajtóban. Az új főszerkesztő elődje azt nyilatkozta, hogy azért Dzsabarti lett a főszerkesztő, mert rászolgált. Megdolgozott érte. Alkalmas rá. Nemtől függetlenül.

7. Szamereh Alinezsád. Rendkívül szokatlan és meglepő dolog történt egy iráni nyilvános kivégzésen: az áldozat anyja megbocsátott a gyilkosnak, és így nem hajtották végre az ítéletet. Ilyen korábban nem fordult elő az iráni kivégzések történetében.

IRAN-SOCIAL-EXECUTION-ISLAM

Royan városában az őrök már a bitófához cipelték a férfit, rászorították a nyakára a kötelet, a tömeg szidta a halálraítéltet. Majd a rendőrök hívták az áldozat anyját. Az iráni törvények szerint ugyanis az áldozat családja jogosult arra, hogy kirúgja az akasztófán függő elítélt alól a széket. Az édesanya arcon vágta a fia gyilkosát, és megbocsátott neki. Majd odalépett az apa is, és eltávolította a hurkot a halálraítélt nyakáról. A tömeg elcsendesedett, a rendőrök hirtelen azt sem tudták, mitévők legyenek. A halálraítélt  édesanyja sírva köszönte meg a másik anyának a váratlan kegyelmet, az édesapák pedig megölelték egymást. “Három napja a feleségem álmában látta a fiát, aki azt mondta, hogy jó helyen van, és nem kell megtorolni a halálát”  – magyarázta a történteket Szamereh Alinezsád férje.

Irán teljesen felbolydult az eset miatt. Sokan ünnepelték az asszonyt, külföldön is, ám a konzervatívok szerint – bár az iszlám vallásban is fontos szerepet tölt be a megbocsátás – nem szabad, hogy ez az eset “trenddé” váljon a perzsa országban. Amelyet egyébként rengeteg bírálat él a halálbüntetés gyakori alkalmazása miatt.

8. Malala Juszafzai.  A pakisztáni lányok tanuláshoz való jogának szószólója 2012-ben kis híján az életét áldozta az ügyért: a tálibok rálőttek az akkor 14 éves lányra. Idén márciusban megjelent az Én vagyok Malala című könyve, októberben pedig bejelentették, hogy ő az idei béke Nobel-díj egyik kitüntetettje. A legfiatalabb a díj történetében.

NORWAY-NOBEL-PEACE-CONCERT

Elemzők szerint Malala személyisége nagy erejű jelkép: nem csak a muszlimoknak, másoknak is. Azt mondja el, hogy vannak muszlimok, akik akár az életüket is kockáztatják olyan értékekért, mint a nők jogai. A Nobel békedíj után a Világ Gyermekeinek Díját (World’s Children’s Prize) is megkapta az idén Malala Juszafzai. Ez azoknak jár, akik a gyerekek jogaiért állnak ki. A kitüntetés mellé egy 50 ezer dollárról szóló csekket is mellékelnek: ezt a  pakisztáni lány tovább adta annak az ENSZ ügynökségnek, az UNWRA-nak, amelyik a palesztin menekültekkel foglalkozik. Hozzájárulásként annak a 65 gázai iskolának az újjáépítéséhez, amelyek  a nyári izraeli hadműveletben szenvedtek károkat.  “Az ártatlan palesztin gyerekek túl régóta és túl sokat szenvednek. Mindannyiunknak azon kell dolgoznunk, hogy a palesztin fiúk és lányok, akárcsak a világ többi részén élő gyerekek, minőségi oktatáshoz juthassanak, biztonságos környezetben. Mert oktatás nélkül soha nem lesz béke. Álljunk ki együtt a békéért és az oktatásért, mert együtt hatalmasabbak vagyunk” – idézte Malalát az izraeli Haaretz.

Fotók: Europress/AFP

 

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez