Az IRNA és a Fars iráni hírügynökségek szerint három fő témáról beszélt Róháni a teheráni konferencián:
1. Az iráni Forradalmi Gárda bevételeit meg kell adóztatni, állami monopóliumait csökkenteni kell, befektetéseit pedig kormányzati felügyelet alá venni és megszüntetni az elsőbbségét a magánbefektetésekkel szemben.
2. Népszavazásokat kiírni a társadalmi, szociális és gazdasági kérdésekről.
3. Újabb engedményeket tenni az iráni atomprogramban.
Ezek közül Róháni népszavazással kapcsolatos kijelentései váltották ki a leghevesebb indulatokat a perzsa országban. Mivel az iráni elnök és mérsékeltekből álló kormánya eddig sem tudta kikerülni az általában nem választás útján bekerült konzervatívokat, akik rendre megakasztották a gazdasági és társadalmi reformjait, ezért referendumok tartásával igyekszik kikerülni őket.
„Itt az ideje, hogy a külpolitikánk a gazdasági érdekeinket kövesse és nézzük meg, hogy így miképp változik majd meg az emberek élete, az életkörülményeik és a fiatalok foglalkoztatottsága. Itt az ideje a népet is megkérdezni” –
érvelt a népszavazások mellett az iráni elnök, aki az iráni alkotmány azon pontjaira hivatkozott,miszerint a legfontosabb politikai, gazdasági és szociális kérdések esetében nem a Legfelső Vezető vagy a parlament, hanem a lakosság döntsön.
Róháni továbbá keményen kritizálta a „rivális táborát”, vagyis az iráni Forradalmi Gárdát. Leginkább azt vette a fegyveres szervezet szemére, hogy „képtelen pragmatikusan gondolkodni, túlságosan ragaszkodik a forradalmi eszmékhez és nem veszi figyelembe a változásokat, amelyen a világ keresztülment”. Habár nem került szóba,de közvetve és burkoltan Ali Khameneit, Irán Legfelső Vezetőjét is kritizálta.
Az iráni atomprogrammal kapcsolatban Róháni megjegyezte,hogy habár lassúak a tárgyalások, de rendkívül sokat javult az Iránról alkotott kép külföldön, és az országot már nem tekintik fenyegetésnek a nemzetközi biztonságra nézve. Dicsérte a nemzetközi közösség és a hatok nevű országcsoport (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) türelmét,amiért 2015. július 1-jére változtatták a tárgyalások befejezésének határidejét. A tárgyalások következő fordulóját január 18-án Genfben tartják.
A konzervatívok szinte azonnal támadták Róhánit, mivel szerintük az elnök félreértelmezi az iráni alkotmányt. Az iráni alkotmány 59-ik cikkely rendelkezik a „törvényhozói referendumról”,amelyet viszont akkor írhatnak ki,hogyha a parlament kétharmada elfogadja azt. A konzervatív Mashregh hírügynökség kérdőre vonta az iráni elnököt, hogy „Róháni külpolitikája nem járható út”, mivel az egyezkedések is újabb szankciókat hoztak.
A kép forrása: Europress/AFP