“Mi nem építünk gyarmatbirodalmat Afrikában, mint a nyugati államok tették azt a múltban. Olyan helyzetet akarunk kialakítani, melyben mind a két fél nyer” – hangsúlyozta Vang Ji külügyminiszter, aki igen ritkán fogalmaz meg ilyen sarkos nézetet. Kína alapelve az, hogy nem avatkozik be más államok életébe, és a gazdaság fejlesztésére koncentrál. Ez Kenyában most konkrétan azt jelenti, hogy kínaiak bővítik Nairobi repülőterét – 653 millió dollárért. Kína gazdasági segélyének több mint a fele Afrikába megy. Nem jelentéktelen összegről van szó: 2010 és 2012 között ez 14 milliárd dollárt jelentett.
Sokan a szemére vetik Pekingnek, hogy olyan rendszerek életben maradását segíti elő, melyek elnyomják a saját népüket. Példaként hozzák fel Robert Mugabe zimbabwei elnököt, akit Kína már több mint harminc éve támogat, vagy dos Santos angolai államfőt, aki szintén a függetlenség kikiáltása óta hatalmon van. Nem beszélve Szudán elnökéről, akit elítélt a hágai nemzetközi bíróság az emberi jogok súlyos megsértése miatt.
Peking most 700 katonát ígért a nemzetközi békefenntartó erőknek Dél-Szudánban. Ez szakítás a múlttal, hiszen korábban Kína nem vett részt nemzetközi békefenntartó akciókban. Dél-Szudánban azonban komoly kínai gazdasági érdekeltségek vannak. A helyi fegyveres milíciák gyakran rabolják el az ott dolgozó kínai munkásokat és mérnököket.
Kína szerepe Afrikában a jövőben mindenképpen növekszik, és már nemcsak az ásványi kincsek kiaknázása a cél, hanem a hosszútávú együttműködés. Hszi Csinping elnök első külföldi útja Moszkva után Afrikába vezetett, hogy Kína első embere ezzel is hangsúlyozza: mennyire fontos nekik a fekete kontinens. Pekingben persze azt az előrejelzést sem hagyják figyelmen kívül, hogy a Nemzetközi Valutaalap szerint Afrika lesz a világ legdinamikusabban fejlődő földrésze.
Fotó: Europress/AFP