Ali Szalmán sejket azzal vádolják, hogy lepaktált az iraki síita pártokkal. Az egyezség állítólag arról szól, hogy a pártok fegyveres milíciái – amelyeket Haider al-Ábádi iraki miniszterelnök visszarendelt az iraki frontról – lázadást robbantanának ki Hamad ibn Ísza Ál Halífa uralkodó ellen. A legnagyobb síita ellenzéki csoport vezetőjét akkor tartóztatták le, amikor éppen egy tiltakozó megmozdulást vezetett a múlt hónapban. Ezt a lépést Irán és az Amnesty International is elítélte, szerintük Szalmán letartóztatása a szólásszabadság nyílt megsértését jelenti.
Ezzel párhuzamosan a hatóságok letartóztatták az al-Vefak nevű ellenzéki síita párt, -amelyet a választások előtt tiltottak be az országban-, egyik befolyásos tagját, aki később hat hónapot kapott, mert bojkottálta a szavazást. Jamil Kazem többször is bírálta a szunnita kormányt és nyilvánosan kritizálta az uralkodót a közösségi oldalon.
“A rezsim nem hisz a politikai párbeszédben, hanem az elhallgatásban érdekelt”
A letartóztatások és a bírósáig ítéletek miatt folyamatosan zajlanak tüntetések az arab monarchiában. December 30-án Ali Szalman sejk háza előtt az ellenzék hívei tartottak demonstrációt, amelyet a bahreini rendőrség szétvert, több tucatnyian kerültek kórházba és több aktivistát letartóztattak. Viszont ez sem csillapította a kedélyeket és ezen a héten is összecsapásokra került sor az országban.
Bahreinben a 2011-es “bahreini tavasz” óta nincs nyugalom, mivel a Szaúd-Arábia és az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) rendőri és katonai egységei megszállták az országot, de nem tudták stabilizálni a helyzetet. 2014 decemberében parlamenti választást tartottak az országban, de az illetékes bíróság betiltotta az ellenzéki al-Vefak nevű pártot.
A hivatalos adatok szerint az ország lakosságának 51,5%-a járult az urnákhoz, de az ellenzék szerint a 350 ezer választásra jogosult ember alig harminc százaléka ment el szavazni. Azzal is megvádolták a kormányt, hogy a szavazók nyolcvan százaléka köztisztviselő, katona vagy rendőr volt. Más ellenzéki és emberjogi szervezetek jelentései kitértek arra, hogy a szunnita szavazókat erőszakkal kényszerítették a választásokon való megjelenésére, miközben a síitákat nem engedték a fővárosban az urnákhoz, mivel egyszerűen lezárták az utakat Manáma felé. A választásokon csak szunnita jelöltekre lehetett voksolni: összesen 419-re, ebből 266-an a parlamenti, 153-an pedig a helyhatósági választásokon indultak, a jelöltek 9 százaléka nő volt.
Az Egyesült Államok viszonylag csendben követte az eseményeket, és nem ítélte el a bahreini uralkodóházat a döntésekért. A szakértők szerint ennek hátterében az áll, hogy a szigetország az állomáshelye az Egyesült Államok ötödik flottájának és a többi közt innen szállnak fel a repülőgépek, amikor az Iszlám Állam terrorszervezet állásait bombázzák. Washington – és az Öböl-menti monarchiák – támogatják a szunnita vezetést, mivel az ország lakosságának 65-70 százaléka síita, s attól tartanak, hogy rendszerváltás esetén egy Iránnal szövetséges vezetés kerülhetne hatalomra Bahreinben.
A kép forrása: Europress/AFP