Csökken a feszültség Egyiptom és Marokkó között

Marokkó aggódva figyelte, ahogyan Algéria és Egyiptom fokozatosan együttműködik egymással több regionális és nemzetközi kérdésben. Rabat már attól tartott, hogy ez a fajta szövetség lényegében ellene irányul. Az egyiptomi-marokkói kapcsolatokat Mohamed Murszi bukása után egyre több vita jellemezte, de a mostani diplomáciai látogatás talán gátat vethet az újabb ellenségeskedéseknek.

Január 15-én Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter Marokkóba utazott, ahol tárgyalt a marokkói külügyminiszterrel. A látogatás után kiadott marokkói közleményben Rabat ismét támogatásáról biztosította Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnököt. Ezért cserébe Kairó támogatja majd a marokkói álláspontot a nyugat-szaharai kérdésben. Ezenfelül VI. Mohamed marokkói király meghívta magához az egyiptomi elnököt, amire Szíszi s kijelentette, hogy “örülne neki”, ha a király megjelenne az egyiptomi Gazdasági Fejlesztés Konferencián.

A találkozónak rendkívüli jelentősége volt, hiszen mindkét fél csökkenteni szeretné a feszültséget a két ország között. Kairónak ugyanis Mohamed Murszi 2013-as bukása óta nemcsak Törökországgal, Katarral és Szudánnal romlott meg a viszonya, hanem Marokkóval is. A marokkói médiában puccsnak nevezték az eseményeket és Szíszit véreskezű tábornoknak állították be.

Természetesen a táamdások nem maradtak válasz nélkül az egyiptomi sajtóban. Komoly botrányt kavart, amikor egy ONtv-s műsorvezetőnő kigúnyolta az észak-afrikai monarchiát, miszerint ott a legnagyobb az AIDS fertőzöttek száma és a marokkói gazdaság a prostitúción alapszik. (Később bocsánatot kért a szavaiért). Ezekre az egyiptomi sajtótámadásokra viszont elsősorban nem a marokkói politika és diplomácia, hanem hétköznapi emberek reagáltak tüntetésekkel és különböző akciókkal. Például marokkói hekkerek törték fel azoknak az egyiptomi újságoknak a weboldalait, amelyek bírálták a marokkói iszlamista pártot – az Igazság és Fejlődés Pártját – mert szoros kapcsolatokat ápolt az egyiptomi Muszlim Testvériséggel és Törökországgal. Az egyik csoport (MDF) például azért tört be és bénította le az egyiptomi al-Wafdot, mert olyan térképet közölt Marokkóról, amelyben nem tartozik Rabat  fennhatósága alá a Nyugat-Szaharának nevezett vitatott terület.

A másik dolog, ami komoly feszültséget gerjesztett Rabat és Kairó között, az az algériai-egyiptomi kapcsolatok elmélyülése volt. Egyiptom a mai napig tartja magát ahhoz a 15 ponthoz, amit 2014.augusztus 25-én fogadtak el a Líbiával szomszédos országok. Ennek az egyik fő eleme az észak-afrikai országban található terrorista csoportok legyőzése. Ebben a kérdésben Egyiptomnak az egyik legszorosabb szövetségese Algéria lett, amelynek vezetőit szintén nyugtalansággal tölti el az iszlamista csoportok ámokfutása Líbiában. Az algériai miniszterelnök Abdel Malek Szellál november 20-i egyiptomi látogatásának fő témája a líbiai helyzet, az algériai-egyiptomi biztonságpolitikai kooperáció megvalósítása volt.Ennek értelmében Algéria nyugaton – tehát Tripolihoz közelebb – lévő területeken “foglalja le” a líbiai iszlamistákat, miközben Egyiptom a keleten fekvő Bengáziban nyújt segítséget a szekuláris erőknek.

Csakhogy Marokkóban ezt az algériai-egyiptomi szövetséget úgy értelmezték, hogy nem a líbiai iszlamisták, hanem az arab királyság ellen irányul. Marokkónak ugyanis nagyon rossz a viszonya Algériával, mivel az ország támogatja a nyugat-szaharai szeparatistákat, vagyis a Polisario Frontot. Ráadásul amikor nemrég egy egyiptomi delegáció Algériában járt, legelőször egy nyugat-szaharai menekültekből álló tábort keresett fel az országban és találkozott a Polisario Front vezetőjével, Mohamed Abdel Azizzal.

A kép forrása: Europress/AFP

 

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez