Általában az emberek csak akkor veszik észre, hogy nincs rendben valami, ha a nyugdíjért folyamodnak vagy kórházba kell menniük – mondja a szervezet vezetője, aki 45 évig küzdött azért, hogy megszerezze az állampolgárságot. Most január végén újra módosítja az állampolgársági törvényt a parlament, de ez nem biztos, hogy segít a papír nélkül élő indián családokon Kanadában.
Miért nem? Kanadában 1947 január elsején lépett életbe az állampolgársági törvény /Citizenship act/. Aki tehát korábban élt az nem kanadai állampolgár. Így azok a katonák, akik meghaltak a kanadai zászló alatt az első és a második világháborúban nem kanadai állampolgárok. Ezt a furcsa helyzetet van hivatva módosítani a törvény január végén. A holtak állampolgársági ügyeit tehát rendezik, de mi lesz az élőkkel? Eredetileg az állampolgársági törvény csaknem egymillió embert rekesztett az állampolgárok sorából a ma 35 milliós Kanadában. A többségük indián és eszkimó volt. Miért nem kaptak állampolgárságot? Mert nem tudták papírokkal igazolni, hogy az őseik mindig is ott éltek. Már az is kizáró ok volt, ha valaki kanadai szülőktől született, de amerikai kórházban. Mondjuk például Alaszkában, mely az USA tagállama. 2008-ban ezt a hibát korrigálták. Stephen Harper miniszterelnök bocsánatot kért. Az indián és eszkimó közösségek nagy része megkapta az állampolgárságot, de korántsem mindenki.
Ezért alakult meg a Lost Canadians nevű szervezet, melynek főnöke negyvenöt éven át küzdött az állampolgárságért. Most pedig elmeséli annak a Yukon mentén élő indián férfinek a sztoriját, akit kiutasítottak Kanadából. Arra hivatkoztak: édesapja amerikai állampolgárságot szerzett, ő maga amerikai kórházban született. Menjen tehát oda. Csakhogy Amerikában nem jár nyugdíj állampolgári jogon. Az indián férfi tehát elszántan küzd a kanadai állampolgárságért. Hol a születési okmánya? Hol a szülei házasságkötésének dokumentuma?- firtatják a hatóságok. Az indián férfi édesanyja ugyanis kanadai indián volt, de erről nincs papírja. Mint ahogy a többi dokumentum sincs meg, mert a szülők vándor életet éltek, és nemigen törődtek a hivatalos okmányokkal. Nem így a fiúk, akinek felesége és két gyereke van. Az apa azért küzd, hogy mind megkapják a kanadai állampolgárságot. Egyelőre eredménytelenül. Bár az adóhivatal már kiküldte neki is az adóívet. Ennek az indián férfi nagyon megörült hiszen egy állami hivatal tudomást vett a létéről. De ettől még nem lett állampolgársága. Sőt, a hatóságok megfenyegették: családjával együtt átteszik az amerikai határon. Ezért az indián férfi merész lépésre szánta el magát: menedékjogot kért a saját kormányától. Mit tesz most a kanadai kormányzat? Több ezer indián és eszkimó család figyeli ezt hiszen nekik sincs hivatalos papírjuk arról, hogy Kanada állampolgárai lennének pedig az őseik évszázadok óta laknak azon a földön, ahol az emberek többsége bevándorló.
Kiemelt