Daisy Csan a szervezők képviseletében úgy nyilatkozott, hogy a vártnál kevesebben jöttek el, és ez számára azt jelzi, hogy az embereket már nem elégíti ki a tiltakozás “hagyományos formája”. Mint mondta, megvizsgálják, hogy milyen új, “kreatív” módon mozgósíthatják majd a kormányzati politikával elégedetleneket. Ugyanakkor közölte: nem készülnek a polgári engedetlenség kezdeményezésére. A tavalyi területfoglaló tüntetéssorozatot meghirdető, az általános választójog kiterjesztését, vagyis a választhatóság szabadságát követelő Foglald el a központot! mozgalom alapítói vasárnap ugyancsak ott voltak a tömegben.
A hongkongi összefoglalókban megszólaltak olyanok is, elsősorban üzlettulajdonosok, akik kifejezték, hogy nem fogadják egyértelmű lelkesedéssel az újabb megmozdulásokat. Éttermek, kiskereskedések, szállodák, a luxuscikkek eladói és az ingatlanpiac szereplői is arra panaszkodtak, hogy a tavaly őszi területfoglalások miatt jelentős bevételkiesést voltak kénytelenek elkönyvelni.
A kínai különleges közigazgatási övezet kormányzata a tüntetéssel kapcsolatos közleményében arra kért mindenkit, hogy racionális, pragmatikus megközelítéssel, befogadó hozzáállással fejezze ki a véleményét és jusson konszenzusra, hogy a város 5 millió választópolgára 2017-ben az “egy ember egy szavazat” elve alapján megválaszthassa a város kormányzóját.
A hongkongi tüntetők, csakúgy, mint a Foglald el a központot! mozgalom, annak elérését tűzték ki célul, hogy a 2017-es kormányzóválasztáson a tervvel ellentétben ne egy 1200 fős, reprezentatívnak mondott választási bizottság dönthessen a jelöltállításról.
Hongkong vezetése és Peking azonban nem mutatott készséget kompromisszumra. Arra hivatkoztak, hogy az alaptörvény és a kínai törvényhozás döntése értelmében a demokráciát csak fokozatosan lehet kiszélesíteni, vagyis 2017-ben már minden választópolgár szavazhat ugyan, de a 2-3 jelölt személyéről a jelölőbizottság fog határozni, s e bizottság tagjainak kiválasztásáról társadalmi konzultációkat fognak majd tartani.
A megválasztott kormányzó személyét minden esetben végül Peking nevezi ki az 1997-ben, több mint 150 év brit gyarmati státus után anyaországához visszakerült Hongkong élére.