Királyi pénzosztás Szaúd-Arábiában

Szaúd-Arábia új uralkodója, trónra lépése alkalmából, minden állami alkalmazottat megjutalmaz.

Szalman király azt szeretné, ha alattvalói örvendetes eseményként emlékeznének trónra lépésére. Ezért az uralkodó elrendelte, hogy a királyság valamennyi állami alkalmazottja két havi bérének megfelelő rendkívüli prémiumot kapjon. Kb. hatmillió közszolga kap fejenként átlagosan 2500 dollárt. Vagyis kb. hatmilliárd dollárnyi vásárlóerővel erősödik a piac fogyasztói oldala, emelik ki az udvarhű közgazdászok, akik a gazdaságot fellendítő pozitív lépésnek tekinti a királyi jutalmat. Amely körül azért támadt némi feszültség: mert csak a királyi rendelet később közzétett végrehajtási utasításából derül ki, hogy kizárólag szaúdi állampolgárok részesülhetnek az uralkodói kegyben. Márpedig a szaúdi állam sok külföldit is foglalkoztat. A nem szaúdi alkalmazottak most egy beadványban fogalmazták meg, hogy ők is igényt tartanak a rendkívüli bónuszra. Ezzel egy időben jelent meg egy nemzetközi felmérés a világ legkevésbé jó módú, vagy, ahogy a CATO intézet, a vizsgálat elvégzője fogalmaz, a „legnyomorúságosabb” nemzeteiről. A vizsgálat sok mutató figyelembevételével készült és például fontos szempont a munkanélküliségi ráta is. Így fordulhatott elő, hogy a hat Öböl menti monarchia (Öböl menti Együttműködési Tanács), mérsékelten dicsteljes, „legnyomorúságosabb” címkéjét, Szaúd-Arábia kapta. A sivatagi királyságban ugyanis, térségbeli mércével magas, 5,5 százalékos a munkanélküliség és a hatalmas gazdagság viszonylag sok ember, 30 millió polgár között oszlik meg. A királyi bónusz indoklásában természetesen nem szerepel Szaúd-Arábia vezető helye az Öböl menti országok szegénységi listáján.

Persze van a világon legalább száz olyan ország, amely nagyon szeretne annyira „nyomorúságos” lenni, mint Szaúd-Arábia, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 17 800 dollár.  (Fotó:AFP)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez