Egy nemrég rendezett jeruzsálemi kiállításon most először láthatóak azok az ősi táblák, amelyek bemutatják a zsidók mindennapi életét az ókori Babilonban. A Biblia Földjei Múzeumában több mint 100 darab ékírásos táblát lehet megtekinteni, amelyek nem nagyobbak egy felnőtt ember tenyerénél. A legkorábbi „irat” tizenöt évvel Jeruzsálem első szentélyének elpusztítása után, még a hódító II. Nabú-kudurri-uszur uralmának idején, Kr. e. 6-ik században készült, és tanításért járó pénzek kifizetése körüli vitáról szól.
A dokumentumok többsége részletes betekintést enged a zsidók mindennapi életébe Babilonban. Az agyagtáblák a zsidók ókori Babilonban kötött szerződéseit, hagyatéki felsorolásait, adózási iratait és örökösödéssel kapcsolatos vitákat tartalmazza. Például ezekből derült ki, hogy a zsidók a királytól művelésre alkalmas földet kaptak, amiért bérleti díjat és adót kellett fizetniük. Ezenfelül az is fontos felfedezésnek számít, hogy a zsidók több száz évvel száműzetésük kezdete után is héber dátumokat használtak,sőt generációkon át megtartották jellegzetes héber neveiket is
„Nem voltak rabszolgák, Nabú-kudurri-uszur korántsem volt olyan brutális és véreskezű uralkodó, lényegében teljes mértékben integrálta a zsidókat a babiloni gazdaságba” – nyilatkozta a tárlat szervezője Filip Vukosavovic a Ynet.news izraeli weboldalnak. Beszámolt arról, hogy kiállítás tárgyai egy Londonban élő izraeli műgyűjtő, név szerint David Szofer magántulajdonában voltak. Ugyanakkor jelentőségüket csak akkor ismerték fel, miután a régészek és kutatók alaposan megismerkedtek a gyűjteménnyel. „A lelet jelentősége a múlt század közepén talált világhírű kumráni tekercsekével vetekszik” – szögezte le a régész.
Videó a kiállításról: