Az Egyesült Államok már 2014 augusztusa óta folytat légicsapásokat a terrorszervezet állásai ellen, de Obama ehhez korábban nem kérte a Kongresszus beleegyezését. Ebben a kérdésben az elnöknek megvan a hatásköre, hogy egyedül hozzon döntést. Ennek ellenére a törvényhozóknak nem tetszett, hogy kihagyták őket a konzultációból, ezért a novemberi félidős választásokat követően Obama ígéretet tett rá, hogy a jövőben együtt fog dolgozni a Kongresszussal az Iszlám Állam elleni harc sikeréért.
Az eddigi légicsapásokat két meghatalmazással igazolta a kormány, melyeket a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után szavazott meg a Kongresszus, még George W. Bush idején. A kettő közül az egyiket válthatja fel a mostani előterjesztés. Az amerikai csapatok bevetését a Közel-Keleten három évre engedélyezhetik a javaslat szerint, és az eddigiekhez képest a hadműveleteknek nem lesznek földrajzi határaik. Ez az Iszlám Állam határokon átnyúló kiterjedtségével is indokolható.
Az indítvány kétpárti támogatottságot élvez, de a részletekről lehetnek viták. Az elnök ki akarja kötni, hogy szárazföldi csapatokat csak védelmi célokra lehessen bevetni, a republikánusok egy része azonban szeretné, ha ennek eldöntését a katonai vezetőkre bíznák. Ezzel szemben a demokraták között vannak, akik ellenzik, hogy az Egyesült Államok még jobban belebonyolódjon egy újabb háborúba, és egyelőre vonakodnak attól, hogy a felhatalmazást bármilyen formában megszavazzák.
(Fotó: Europress/Getty Images)