A jelenlegi szabályozás 2012 óta van érvényben. Azóta több mint 400 esetben kellett büntetést kiszabni az előírások megszegése miatt. A közösségi média használatát a legmagasabb szintű kihágások közé sorolták be. Elkülönített cella és egyéb jogok megvonása (telefonhívás, látogató fogadása stb.) jár érte. A kiszabott büntetések átlagosan 512 napos magánzárkát eredményeztek eddig, de volt olyan eset, amikor a szankció 37,5 évnyi elkülönített elzárás lett.
A vétség szigorú besorolási szintjét súlyosbítja, hogy az érte járó büntetést annyiszor kapja meg az elítélt ahányszor elkövette. Ez azt jelenti, hogy ha egy rab börtönlázadást indít, túszokat ejt, akiket később megöl, majd megszökik, az is kisebb vétségnek számítana, mintha valaki két hétig minden nap frissíti a Facebook státuszát.
Az aránytalanul súlyos büntetést nem is tölti le mindenki. Több helyen nincs is elég magánzárka ahhoz, hogy a közösségi médiával kapcsolatos szabálysértők ilyen hosszú ideig lefoglalják azokat. De voltak olyan esetek is, ahol már magát a börtönbüntetést is hamarabb letöltötte az elítélt, mint az elkülönített elzárást, amit a szabályszegésért kapott. A szabályozás ésszerűségét ez is megkérdőjelezi.
A börtönök természetesen jogosan akarják megakadályozni, hogy különböző kommunikációs eszközök kerüljenek a rabok birtokába, és az interneten keresztül illegális tevékenységet folytassanak bentről. De a jelenlegi szabályozás azt is ugyanolyan szigorúan sújtja, aki csak a családjával akarja tartani a kapcsolatot a közösségi médián keresztül.
(Fotó: Pixabay)