A kutya, aki túlélte a Romanovok kivégzését

Évszázadnyi találgatások, elméletek, DNS-vizsgálatok, majd a végleges azonosítás és újratemetés után, kiderült mégis csak akadt valaki a cári család tagjai közül, aki valóban el tudott szökni a mészárolók elől. Alekszej herceg spánielje: Joy.

Az utolsó orosz cár trónörököse, Alekszej mindössze 13 éves volt 1918. július 16. éjszakáján, amikor II. Miklós családját kivégezték a bolsevikok Jekatyerinburgban. A kisfiú életét egy betegség árnyékolta be, vérzékeny volt. Féltve az esetleges sérülésektől, nagyon óvták a gyermeket, akinek egyetlen hű barátja egy kutya volt, Joy.

A spánielről több visszaemlékezés is fennmaradt, például Alekszej naplóbejegyzéseiből. Olga Nagyhercegnő pedig egy tanárának 1917 novemberében, már Tobolszkból írt levelében említette meg, hogy két másik kutyával együtt Joy is velük van.

Az állatok a cári család kivégzésénél is jelen voltak, derül ki az egyik mesterlövész leveléből, megemlítve, mennyire hangosan ugattak a kutyák. Az Ipatyev-ház, ahol a Romanovok az utolsó időkben éltek és végül meghaltak, egyik őre pedig látta is, ahogy Joy áll az ajtó mellett és várja, hogy beengedjék a család lakrészébe.

A spániel feltehetően akkor menekült el a helyszínről, amikor a savval leöntött holttesteket meggyújtották, majd eltemették. Hamarosan azután, hogy nyolc nappal később a fehérgárdisták érkezése miatt a vörösök elmenekültek Jekatyerinburgból, a kutyát kiéhezve találták meg az Ipatyev-ház egyik őrének házában.

Végül Pavel Pavlovics Rodzianko, az éppen Szibériában állomásozó brit felderítők ezredese vette magához az állatot, aki akkor már teljesen megvakult – írta meg Marion Wynn a Royalty Digest egyik 2004-es cikkében. Joy a katonával került Omszkba, ahol akkor a Brit Katonai Misszió állomásozott.

Hogy a spániel valóban a cári család utolsó élő tagja, Alekszandra hercegnő udvarhölgye erősítette meg Omszkban. Sophie Buxhoeveden saját könyvében úgy emlékszik vissza a találkozásra, hogy még sosem látott kutyát ennyire extázisban. A The Siberian Times beszámolója szerint később Rodzienko magával vitte Angliába, ahol utolsó éveit a windsori Sefton Lawn-ban töltötte és ott is temették el.

Kép: II. Miklós és családja, 1909.01.01. (Europress/AFP)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez