NATO erődemonstráció 300 méterre az orosz határtól (videóval)

A NATO-tag Észtország tartott katonai parádét a határ menti városban Narvában, mindössze 300 méterre az orosz határtól. Tallin régi kritikusa Moszkvának, de tart is attól, hogy keleti területein megismétlődik a “krími forgatókönyv”.

A katonai parádét Észtország függetlenségi napjának alkalmából rendezték. Riho Terras altábornagy vezette a csapatokat, Toomas Hendrik Ilves elnök jelenlétében.  Több mint 140 darab NATO katonai jármű vett részt a felvonuláson, köztük négy fellobogózott amerikai M1126 Stryker páncélozott lövésszállító. Hollandia négy svéd-gyártmányú Stridsfordon 90 típusú gyalogsági harcjárművel képviseltette magát. Észtország szintén felvonultatta  saját tüzérségét, légvédelmi és tankelhárító egységeit. Több mint 1400 katona vonult Narva utcáin.

A parádé helyszíne szimbolikus – Narva közvetlenül az orosz határon van. Maga a felvonulás is alig pár száz méterre zajlott a határtól. Ráadásul Narva lakosságának túlnyomó többsége orosz. Ez az a terület, amelyet a szakértők a leggyakrabban hasonlítanak össze Ukrajna keleti részével. Különösen a második világháború utáni betelepítésekkel lett itt domináns az orosz etnikum.

A két ország viszonya pedig azóta feszült, hogy Észtország – a Szovjetunió felbomlásával – ismét elnyerte függetlenségét. A határról is csak 2014-ben született végleges – vagy legalább is akkor véglegesnek szánt megegyezés. Az orosz kisebbség – amely a teljes lakosság jó egy negyedét teszi ki – az elmúl több, mint két évtizedben folyamatosan úgy érezte, másodrendű polgárként kezelik őket. Legtöbbjüknek sokáig észt állampolgársága sem volt, hiszen annak feltételélül szabták az észt nyelv ismeretét. Az etnikai feszültségek 2007-ben már összecsapásokba is torkolltak. Az észt kormány ugyanakkor folyamatosan kritizálja Oroszországot, különösen nemzetiségi politikája miatt, fellép a kis finnugor népek védelmében.

Az utóbbi hónapokban az ország keleti részével kapcsolatban sokszor felmerült a “krími forgatókönyv”, hogy az itt élő oroszok kikiáltanák függetlenségüket, majd behívnák az orosz hadsereget. Ez egyébként kínosan emlékeztetne arra, hogy Észtország 1940-es szovjet megszállását megszervezték – amikor is a helyi kommunisták és Moszkva ügynöke hívták be  “önként” a szovjeteket.

Legutóbb Sir Adiran Bradhsaw, a NATO európai erőinek helyettes parancsnoka figyelmeztetett arra, hogy egy orosz támadás valamely NATO tagországra elég valószínű – és a nyilvánvaló legvalószínűbb célpont éppen Észtország ezen része. Így az üzenet egyértelmű – Putyin hadserege itt nem egy felkészületlen, szétzilált országgal, hanem a teljes nyugati szövetséggel találná magát szemben.

(Fotó:AFP)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez